füge a lakásban , gondozás , hasznos tippek , kiszoktatás , teleltetés ,

Füge átteleltetése a szobában...

Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge (Ficus Carica) egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba...

Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits, és a lakóhelyemen talált, ismeretlen fajtájú törpe méretű fügebokorról származó (általam Farmosi Törpének elnevezett) dugványok voltak. Két héttel a szobába költöztetés után már lombnak lehetett nevezni a levélzetüket.

Azt tudtam, hogy a füge fényigényes. Sejtettem, hogy nem pont úgy fognak bent létezni, mintha kint lennének a napon. Sejtésem be is igazolódott. Annak ellenére, hogy naponta forgatom őket, hogy egyenletesen érje a fény minden oldalukat, a két nagyobb (Ronde de Bordeaux) füge nagyon furán néz ki. A leveleinek állása teljesen msá lett a fényviszonyok miatt, mint az a fügénél megszokott. A levélnyél továbbra is nagyjából 40-45 fokosan áll a törzshöz képest, de  maga a levél teljesen lefelé hajlik. A levelek síkja majdnem párhuzamos az ablakkal, azaz nagyjából függőleges. Ezt leszámítva szépek és egészségesek, de gondolom, a így kapják a legtöbb fényt.

Érdekes módon azonban ez csak a két nagy Ronde de Bordeaux fügémre érvényes, amelyek nagyjából egy méterre vannak az ablaktól. A párkányon lévő fiatal fügék teljesen normálisan néznek ki fajtájuktól függetlenül. Így azt kell mondjam, hogy még így, február tájékán is elegendő fényt kapnak a közvetlenül az ablakpárkányon lévő fügéim. Nem igényelnek növénylámpát sem, legalábbis ez a látszat. Ellenben azok, amelyek távolabb vannak az ablaktól, nos azok bizony igényelnének némi plusz fényt, amire én jelenleg nem szeretnék költeni. Úgyis közelít a tavasz, májusig kell csak kibírniuk és utána szépen lassan el lehet kezdeni őket a kinti léthez szoktatni

Igen. A kinti léthez szoktatni kell. Nem lehet egyszerre csak bentről kitenni, hogy mától itt élsz kint, mert akkor akár el is pusztulhat. A növény a tél folyamán teljesen alkalmazkodott az UV viszonyoktól kezdve a légnyomáson, páratartalmon át egészen a nagyjából ingadozástól mentes hőmérséklethez éppen úgy, mint a szélcsendhez. Ahhoz, hogy az ezekkel szöges ellentétben álló kinti körülményekkel megbirkózzon, hozzájuk edződjön, szoktatni kell. Meg kell várni, míg a kinti hőmérséklet nem lesz kevesebb, mint a benti kétharmada. Ha ez eljött, először csak tegyük ki őket pár órára az ajtó elé, majd hozzuk be. Éjszakára ekkor még ne hagyjuk kint. Majd szép lassan, minden nap egy kicsit többet hagyjuk kint. Körülbelül két és fél-három hét alatt hozzászokik a kinti körülményekhez. Ekkor még mindig ne ültessük ki a földbe. Azzal várjuk újabb egy hetet legalább.

Ha gondosan bánunk vele, és türelemmel szoktatjuk bentről kintre a fügénket, akkor azt biztosan meghálálja nekünk. Ellenkező esetben a leveleit szinte biztosan ledobja mindet a sokk hatására, amely állapotból hosszabb idő alatt épül fel, mint amennyi lett volna kiszoktatni. És akkor még szerencsések voltunk...

Általános tapasztalatom pedig az, hogy megérte bent teleltetni, mert mire eljött a kiültetés ideje, nagyjából megduplázták a méretüket, és az új hajtásokból több be is fásodott már félig vagy majdnem teljesen amire kiültetésre került a sor. Ez pedig nagy előny a következő télre. Lehet tehát próbálkozni a benti teleltetéssel, de azért csak óvatosan.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge ( Ficus Carica)  téli védelme. A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -1

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu