Fügés ember

Mint arról korábban már írtam, idén március elején egyéni vállalkozó lettem , hogy azokat a fantasztikus gyümölcstermőket – köztük természetesen fügéket is –, amelyeket eddig csak saját célra szereztem be az EU országaiból, nektek is elhozhassam, hogy ne csak a hazai kertészetek kínálatával kelljen beérni, mert azok általában néhány fajtára korlátozódnak. Ebből az okból nyitottuk meg Boldog Gyümi webáruházunkat is, ahol ezeket a növényeket megvásárolhatjátok tőlünk. 😊 Most azonban új szakaszba lépett ez az egész, mert április elejétől őstermelő vagyok, így innentől nem csak behozni tudok nektek fantasztikus növényeket, de a meglévőket is szaporíthatom nektek, illetve hivatalosan is eladhatok ezektől a növényekről szaporítóanyagot vagy akár magát a termést is. Ez azért fontos, mert sok olyan növény fajtám van – köztük természetesen fügéket is –, amelyekből nem tudok behozni gyökeres növényt, mert vagy nem elérhető már, vagy nagyon drága lenne a behozatal. De mivel a kertemben ...

Az utóbbi időben már-már félelmetes, hogy mennyi új kártevője jelent meg hazánkban a fügének. Ez nyilván összefüggésben lehet a hazai klíma utóbbi évtizedben tapasztalható melegedő trendjeivel éppen úgy, mint az évről-évre fokozódó növénybehozatallal a mediterrán térségből. Ebben a cikkemben is a füge egyik fajspecifikus kártevőjéről fogok beszámolni nektek, amelynek a neve fehér fügekabóca (Ficocyba ficaria) . Bár megmondom őszintén, hogy a fátyolosan áttetsző szárnyai miatt nekem a fátyolos fügekabóca név jobban passzolt volna hozzá. 😊 A téma aktuális, mert az idei Növényvédelmi Tudományos Napon [PDF]  is szó volt erről a rovarról. Fotó: Schlitt Péter Bence A fehér fügekabócát (Ficocyba ficaria) , korábbi nevén T'yphlocyba ficaria egy magyar zoológus, Horváth Géza írt le először még 1897-ben (majd később, 1918-ban ismét írt róla) , de nem hazai tájakon, hanem horváthországi fügevidékeken. És bár hazánkban csak idén (2024) írták le hivatalosan a jelenlétét, különböző helye...

Az elmúlt évek során megszámlálhatatlan mennyiségben kaptam olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy fényképről próbáljak beazonosítani valamilyen fügét. Ezeket a kéréseket igyekszem mindig udvariasan visszautasítani, mert a esetek 2%-át leszámítva nem is lenne lehetséges a kérésnek eleget tenni. Hogy miért, ebben a cikkemben erről fogok értekezni. A közönséges fügének (Ficus carica) több, mint 800 fajtája ismert, és a fajták között igen komoly átfedés van. Elmondhatatlanul sok egymásra megtévesztésig hasonlító fajta létezik. Aki azt állítja magáról, hogy biztonsággal tud fügét fotók alapján azonosítani, az egészen biztosan olyan képességekkel ruházza fel önmagát, amilyenekkel valójában nem rendelkezik. Vannak bizonyos jegyek, amelyek segíthetnek behatárolni az irányt, hogy milyen fajtakörből származhat az adott füge. Ilyen jegyek lehetnek a füge bordázottsága, éréskori repedezettségének mintázata, nyaktól serlegnyílásig tartó színezetességének változása, folotozottság, jellegze...

Az alábbi füge fajták metszéséből származó fügedugványokat hirdetem meg eladásra. Rendkívül kis mennyiség áll rendelkezésre mindegyik fajtából (jellemzőn 2-3 db), ezért nagyon fontos, hogy ne gondolkodj sokat, mielőtt rendelnél. Bacorinha  – 6500 Ft / dugvány Bourjasotte grise  – 6500 Ft / dugvány Fekete  – 2000 Ft / dugvány Jin Ao Fen – 6500 Ft / dugvány Little Miss Figgy – 2000 Ft / dugvány LSU Tiger – 6500 Ft / dugvány Mary Lane – 5000 Ft / dugvány Negru svinita – 3000 Ft / dugvány Oberschöllbach – 4000 Ft / dugvány Pécsi óriás lila – 4000 Ft / dugvány Pingo de Mel – 5000 Ft / dugvány Sankt Martin (Martinsfeige) – 4000 Ft / dugvány Saraguja – 5500 Ft / dugvány Sucrette (külső link, az én posztom még nem készült el róla) – 5500 Ft / dugvány T9 – 3000 Ft / dugvány Az árak egy darab dugványra vonatkoznak. Minimum rendelés nincsen, azonban minden rendeléshez hozzájön még 1900 Ft csomagolási- és postaköltség. Po...

Hosszú ideje foglalkozunk már gyümölcstermő növényekkel, és ezek közül is a legnagyobb kedvenceink a bogyósok és a füge. Ez a szenvedélyünk odáig fajult, hogy idén márciusban elindítottuk vállalkozásunkat, és megnyitottuk Boldog Gyümi névre keresztelt, főképp bogyós gyümölcstermőkkel foglalkozó webáruházunkat. A bogyós gyümölcstermők nagyon hálás növények, kevéske törődéssel is beérik, és a legkisebb gondoskodást is bő terméssel hálálják meg. Hamar termőre fordulnak, majd évről évre sokat, és stabilan teremnek. Az elmúlt évek során több száz különleges bogyós gyümölcs fajtát ültettünk családi házunk hatalmas kertjébe. Ezekről írtam már korábban a Kreatív kertész oldalamon, illetve a füge iránti szenvedélyemet ismerhetitek innen, a Fügés ember virtuális hasábjairól. Csak fügéből kétszáznál több egyedből álló fajtagyűjteményem van, illetve már az egres- és ribizli fajtagyűjtemény is negyven fajta fölött jár, de azért a többi bogyós kapcsán sem panaszkodhatunk, illetve szépen ...

Ez a posztom rendhagyó lesz, mert nem önálló cikket írok, hanem összeszedem egy csokorba azokat a cikkeimet, amelyekben olyan fügével kapcsolatos munkálatokról, teendőkről írtam, amelyeknek most, vagy hamarosan van itt az ideje. Március eleje van, mostanra már szinte biztosan elmúlt a komolyabb fagyok esélye, el lehet kezdeni metszeni a fügéket, illetve begyűjteni a dugványnak valókat is. A füge metszése témakörben már több cikket is írtam, így nem kívánom magam ismételni, akit komolyabban érdekel, az alábbi cikkekben találhat érdekes információkat: Amit a füge metszéséről tudni érdemes Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről? Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét? Nagyra nőtt fügefák ifjítása, megújítása... Ezért nem érdemes hazánkban japán módszerrel nevelni a fügét De a márciussal nem csak a füge metszésének jött el az ideje, hanem az esetlegesen nem megfelelő helyre ültetett fügebokrok átültetésének is. Most még éppen nyugalmi...

Különleges, idehaza máshol nem elérhető kimondottan nagy szemű, desszert fajtájú szabadgyökerű ribizli tövek erősen korlátozott mennyiségben eladók. A tövek nagyon szépek, egészségesek, és kihajtás előtti állapotban vannak. Minden tő több ággal rendelkezik és 40-60 cm közötti a növények mérete. Mindegyik ribizli ültetésre kész, sőt! Amint megérkezik, érdemes rögtön elültetni a helyére. A ribizli -35 °C-ig télálló, így nem kell aggódni hogy elfagy, ha nem hajt ki. Ha tároljuk, eltesszük későbbre, akkor a bedohosodhat, bepenészedhet, illetve berohadhat a gyökere. Ezért azt tanácsolom, mindenképpen ültesd el, amint megérkezett hozzád. Különleges, idehaza máshol nem elérhető, kimondottan nagy szemű, desszert fajták, amelyek nem tudom, hogy legközelebb mikor lesznek elérhetők (bár idén is tervezem a szaporításukat) . Ha érdekelnek a részletek, akkor olvasd el a teljes kiírást a Kreatív Kertész honlapomon. 😊

Metszésből származó frissen metszett ribizli és kóla gyógynövény dugványok korlátozott mennyiségben eladók. A dugványok nagyon szépek, egészségesek, és kihajtás előtti állapotban vannak. Minden dugvány legalább öt nódusszal (rügy) rendelkezik. További részletekért keresd fel a Kreatív Kertész weboldalra feltett hirdetményemet !  😊

Vannak fák, amelyeknek olyan erős a gyökere, hogy házak falaiban, alapjaiban, de akár beton építményekben is képesek kárt tenni. Az ilyen növényeknél mindig azt tanácsolják a szakemberek, hogy kellő távolságba ültessük minden épülettől, illetve a talajban futó csővezetékektől is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a füge is ilyen növény-e, hogy a füge gyökerei kárt okozhatnak-e a házunk falaiban vagy annak alapjában, ha túl közel ültetjük az épülethez. Jó hírem van, mert a füge nem ilyen növény. Nem fejleszt nagyon vastag és erős gyökereket, így nem is képes kárt okozni az épületek szerkezeteiben amennyiben azoknak stabil alapjuk van. A füge törzsei sem olyan erősek, hogy kárt okozzanak a falszerkezetekben. Egy eset azonban van, amire érdemes odafigyelni. Ez pedig nem más, mint a régi építésű, sok esetben egybefüggően szilárd alap nélküli vályogházak. Ezekben az építményekben sajnos – főleg ha állapotuk leromlott – előfordulhatnak olyan esetek, amikor a füge káresetet idézhet el...

A füge téli takarása témakörben már írtam cikket korábban, de most úgy éreztem, ismét virtuális tollat kell, hogy ragadjak. Nem lehet nem észre venni, hogy hazánk időjárásban egy melegedő trend figyelhető meg. Ennek köszönhetően egyre melegebbek mind a nyári, mind pedig a téli napok. Példának mondanám, hogy ma, a cikk megírásának napján kijelenthetem, hogy -8.7 Celsius foknál hidegebb egyetlen órára sem volt még (ez is külterületi adat, a kertemben -6.4 Celsius volt) , és az a -8.7 is egy abszolút rekord eddig ezen a télen, mert ezt megelőzőleg -5 fok volt a leghidegebb. Pedig itt van január közepe, és köztudott, hogy a január a leghidegebb hónap hazánkban. A nappalok meg persze ennél még melegebbek. Szintén a mai napig elmondhatom, hogy nem volt eddig egyetlen olyan nap sem, amikor egész nap 0 fok alatt lett volna a hőmérő higanyszála. Még akkor sem, amikor szeles, hűvös és borongós idő volt. Ez nagyon nagy változás, ami egyaránt ad okot örömre és szomorúságra is. Öröm, mert a kü...

A füge téli metszése témában mostanában igen sok cikk jelent meg, amelyek azt sugallják, hogy nem szabad kihagyni a füge téli metszését, mert különben a következő szezonban olyan negatív következményekkel számolhatunk, mint hogy nem lesz megfelelő termés, vagy nem megfelelően fog növekedni a növényünk. Sajnos manapság az a trend a neten, hogy egy-egy nagyobb forgalmú oldalon valaki ír egy cikket, és azt anélkül szemlézik (veszik át más portálok) , hogy ellenőriznék a forrás cikk szakmai hitelességét. Így történhet meg, hogy téves információkat, helytelen tanácsokat tartalmazó írások elárasztják a magyar webet. Ennek szerintem roppant káros hatásai vannak azokra nézve, akik bíznak ezen oldalak hitelességében. Ilyen dolog a füge téli metszésének kihagyhatatlansága is. Ebből már sejthető, hogy nem feltétlen értek egyet ezzel gyakorlattal. Kell-e a fügét télen metszeni? Akik régebb óta olvassák a cikkeim, azok tudhatják, alaposan mélyre ástam magam a füge témában, és hogy igyeksze...

FRISSÍTÉS (2024.12.15): ELFOGYOTT AZ ÖSSZES DUGVÁNY! Nem tudok több megrendelést felvenni. Akik eddig megrendelték, azoknak még postára adom, de több nincsen! 😕 Ne adjatok le több rendelést! Köszönöm a megértést! Idén ősszel metszésből származó füge dugványok korlátozott mennyiségben eladók. A dugványok nagyon szépek, egészségesek, és teljesen nyugalmi állapotban vannak. Minden dugvány legalább három nódusszal (rügy) rendelkezik. FRISSÍTÉS! A Violette de Sollies fajta sajnos elfogyott, már csak a másik kettőből lehet rendelni! Akik már leadták a rendelést, nekik nagyon rövid ideig el van téve, de ha nem utalnak holnap (11.26.) délig, akkor a nekik félretett dugványok újra eladók lesznek! A dugványok ára a fajta függvényében változik, lentebb részletezem. Minimum rendelés 3 db / fajta. Csomagolási- és postaköltség 1700 Ft ajánlottan feladva. Egy levélben több fajta is lehet, de összesen 12 dugvány fér el benne. 12 db felett két levélben tudom feladni (2 x 1700 Ft lesz akkor a...

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon , de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is. Fotó: inaturalist.org – Katja Schulz Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között t...

A most bemutatásra kerülő Teskándi ujjas órás füge (Ficus carica) Harcz Endre egyik felfedezettje. A „legenda” szerint egy valamilyen ujjas órás esetleges rügymutációjából keletkező új fajta, amely Endre szerint kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. Természetesen az én Teskándi ujjas óriás fügém is Endrétől van, hiszen ő a hazai képviselője ennek a fajtának. Rólam köztudott, hogy nem becsülöm túl sokra az ujjas óriás fügéket, de mivel ennyire jókat írt róla Endre, be kellett, hogy szerezzem tőle. Mindazonáltal, hogy egy átlagos ujjas óriás fügéhez képest valóban vannak pozitív tulajdonságai a Teskándi ujjas óriásnak, mégsem fogok tudni róla túl sok jót írni. Sokáig gondolkodtam ennek a posztnak megírásán, mert szerettem volna elkerülni annak a látszatát is, hogy egy ismert hazai őstermelő egyik kedvenc füge fajtáját lehúzzam. De mivel a Fügés ember honlap egyik célja a fügefajták bemutatása kendőzetlenül azok minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt, így végül rávettem maga...

Több alkalommal is volt már a fügedarázs (Blastophaga psenes) a cikkeimnek főszereplője, és mindig pozitív kontextusban beszéltem róla. Való igaz, fontos szerepe van abban, hogy igazán minőségi fügéket teremjenek szeretett fügéink. Most azonban egy olyan oldalát ismerhetjük meg ennek a parányi rovarnak, amelyre nem is gondoltunk volna. Ez a parányi beporzó ugyanis egy nagyon kellemetlen gombabetegség terjesztését is végzi, amely képes ehetetlenné tenni a fügét. Ez a betegség a füge endoszepszis (fig endosepsis) , amelyet belső rothadásnak, barna rothadásnak, szemvégi rothadásnak, rózsaszín rothadásnak de akár lágy rothadásnak is neveznek attól függően, hogy éppen milyen stádiumban tart a betegség. A még éretlenül zöld fügéken a fertőzöttség rózsaszín vagy barna belső csíkokként, elszíneződött területekként láthatók a virágok tövében, vagy néha az egész virág barna. Ahogy a füge érik, a barna csíkok rozsdaszínű foltokká válnak, amelyek a füge számos virágát érintik. Általában ezek a ...

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h...