A fügefák újratermelhetik az elveszett esőerdőket...
Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról fordítva.
„A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban 'Ladders to Heaven' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző, Mike Shanahan (szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált) azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fáktól az epifitákig. Hiszen a fügével táplálkozó állatok sok más növénnyel is táplálkoznak, és így azok magjainak terjesztésében is részt vesznek.
A Mongabay megkérdezte Shanahant, hogyan hasznosítják a fügét a leromlott trópusi erdők regenerálására, újjáépítésre.
Mongabay: Mindig is úgy gondoltam a fojtogató fügére, mint a többi fán élősködő fajra, de a könyved azt sugallja, hogy az ökoszisztémában betöltött szerepük messze felülmúlják ezt a pejoratív hatást. Milyen előnyökkel jár a füge?
Mike Shanahan: A fojtogató fügének rossz a hírneve, de igazából az élet fája, nem a halálé. Évente többször is – akár egymillió fügét is – teremnek, és ezek a hatalmas termések sokféle gyümölcsevő állatot vonzanak magukhoz, például madarakat, gyümölcsdenevéreket és főemlősöket.
A fügebiológia egyik aspektusa, amely különösen fontossá teszi ezeket a növényeket, az, hogy az év bármely szakában megtermelhetik a fügét, és táplálékkal láthatják el a gyümölcsevő állatokat akkor is, amikor más gyümölcs szinte nincs is. Ez segít megmagyarázni, hogy összességében miért eszik több mint 1200 madár- és emlősfajt fügét – sokkal többen, mint bármely más gyümölcsfajtát.
De az előnyök ezzel nem érnek véget. A fojtogató füge olyan állatokat lát el táplálékkal, amelyek több ezer más fafaj magját is terjesztik. Dél- és Közép-Amerika, Afrika és Ázsia egyes részein végzett kutatások azt sugallják, hogy az egész éves fügetermés nélkül sok más állat- és növényfaj szenvedne.
Ez makroszinten van. Ha közelebbről megnézzük a fügét, azt tapasztaljuk, hogy ők maguk is tele vannak élettel. Frode Odegaard biológus 78 növényevő rovarfajt rögzített egyetlen Ficus maxima fügefán Panamában. Stephen Sillett és munkatársai mindössze hat Costa Rica- i Ficus tuerckheimmi fa koronájában 127 mohafajt találtak.
Mongabay: Gyakran mondják, hogy ha egyszer egy esőerdőt kiirtottak, az soha nem térhet vissza. Le tudná írni a fügével kapcsolatos projekteket, amelyek megkérdőjelezik ezt az elképzelést?
Mike Shanahan: Costa Ricában és Ruandában a kutatók vegetatív úton szaporított fügefákat ültettek az erdő-irtott területekre. Az elképzelés az, hogy vonzani fogják a magokat szétszóró állatokat, és központi pontokként szolgálnak, amelyek körül a biológiai sokféleség virágzásnak indul. A kutatás kezdeti napjait éljük még csak, de a Costa Rica-i elhagyatott szarvasmarha-legelők kezdeti eredményei azt mutatják, hogy az elültetett fügefák egy éven belül termőre fordultak. Arra számítok, hogy még két év, és egy kis erdő alakul ki ott.
A vadon élő fügefák mágnesként vonzzák a biológiai sokféleséget. Ültessük el őket egy tisztásra, vagy legelőre, és más fajok (növények és állatok egyaránt) hamarosan követi fogják őket. Thaiföldön a kutatók fügefákat használtak fel az esőerdők regenerálódásának felgyorsítására egy nemzeti park azon területén, amelyet az emberek kiirtottak növénytermesztés céljából. A fügefák telepítését követő néhány éven belül a gyümölcsevő madárfajok száma 30-ról 87-re nőtt. Több tucat más fafaj is visszatért, ahogy a füge gyümölcsevő madarakat és emlősöket csábított a területre.
Mongabay: Más trópusi fák vagy növények vetekednek a trópusi erdők újratermesztésének lehetőségével?
Mike Shanahan: Számos növény ösztönzi az esőerdők regenerálódását a gyomok árnyékolásával és olyan gyümölcsökkel, amelyek vonzzák az állatokat, és szétszórják más fafajok magjait. De a füge e tekintetben valóban kimagasló. Csupasz talajban, vulkáni lávában és betonrepedésekben is csírázhatnak. Gyökereik akár szét is hasíthatják a sziklákat. Gyorsan nőnek, fellazítják a talajt, és elősegítik a talajképződést. Ezek a növények gyorsan termőre fordulnak, és egész évben fügét teremnek.
Amikor Sergio Guevara és munkatársai Mexikóban összegyűjtötték az összes magot, amely öt fügefa alá hullott, egyedül álló mezőkön, ahol szarvasmarhák kóboroltak, 149 különböző növényfajt azonosítottak, amelyek többségét madarak és denevérek szórtak szét. 47 gyümölcsevő madárfajt is megfigyeltek, akik rendszeresen látogatták ezeket a fügefákat. Ez egy olyan tájon, amely egykor vaderdő volt, de mára teljesen mezőgazdasági jellegű. A kutatók kerítést húztak a fügefák köré, hogy távol tartsák a szarvasmarhát, és három éven belül több tucat fafaj tért vissza természetes módon. Néhányan már öt méter magasak voltak. Ez tökéletesen bemutatja a fügefák szerepét az erdő újratelepítésének felgyorsításában.
Mongabay: Minden fajta füge egy bizonyos darázsfajra támaszkodik a beporzásában. Mi történik, ha a melegedő éghajlat káros a darazsak biológiájára, amint azt a laboratóriumban kimutatták?
Mike Shanahan: Minden fügefaj a saját fügedarázs fajától függ, hogy beporozza virágait. Ha a darazsak eltűnnek, a fügének nem lesz magja, és nem érnek be, így számos madarat és emlősfajt megfosztanak a táplálékforrásuktól. Bár a fügedarazsak 80 millió évnyi változást éltek túl, beleértve a mainál melegebb időszakokat is, egyesek attól tartanak, hogy a globális felmelegedés jelenlegi üteme veszélyezteti a füge-fügedarázs kapcsolatot. Amikor Szingapúrban a kutatók néhány fokkal megemelték a hőmérsékletet egy laboratóriumban, számos fügedarázsfaj élettartama drámaian csökkent. Bár ez a kísérlet kimutatta, hogy a kifejlett fügedarazsak érzékenyek a szélsőséges hőségre, nem ismétli meg a globális felmelegedés fokozatos természetét.
A fügedarazsak képesek lehetnek alkalmazkodni a hosszú távon lassan emelkedő hőmérséklethez. Nagyon rövid reprodukciós idejük van – mindössze néhány hét –, valamint nagyszámú utód. Ez azt jelenti, hogy amikor a környezeti feltételek megváltoznak – ahogyan ez meg is történik – minden olyan fügedarázsnak, amelynek természetes genetikai változata segíti a túlélést, több utódot kell nemzenie, ezáltal lehetővé téve a fügedarázs fajok alkalmazkodását. Steve Compton fügebiológus azt sugallja, hogy a darazsak ezért alkalmazkodni fognak az emelkedő hőmérséklethez akár fiziológiájuk, akár viselkedésük megváltozása révén – például éjszakai repüléssel a nappali helyett, hiszen olyankor hűvösebb van. Az, hogy a fügedarazsak mennyire élnek túl a felmelegedő világban, attól függ, milyen magasra és milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, és ez a folyamat a mi kezünkben van, ha akarunk, tudjuk befolyásolni.
Közvetlenebb fenyegetést jelent a fügefák számára az ember által elkövetett erdőirtás, és az ennek következményeként bekövetkező gyümölcsevők elvesztése. A folyamatban részt vevő nagyobb állatok közül sokat a vadászat és az élőhelyek elvesztése egyaránt fenyeget. Ami pedig az éghajlatváltozást illeti, jobban aggaszt az emberiség korlátozott alkalmazkodási képessége és a szén-dioxid légkörből való eltávolításának lassú üteme. A jó hír az, hogy a fügefák mindkettőben segíthetnek, ha hagyjuk nekik.
Mongabay: Ahogy a füge és a darazsak egymásra támaszkodnak, úgy mondják, hogy a füge és a binturong (más néven medvemacska) erősen támaszkodik egymásra, mivel az utóbbiak a füge olyan termékeny fogyasztói, és ezért magjaik kulcsfontosságú terjesztői. Milyen más állatok is fontosak a magvak szétszóródásához?
Mike Shanahan: A binturongok bozontos bundájú éjszakai állatok, amelyek Délkelet-Ázsia esőerdőiben élnek. Táplálkozásuk rendkívüli mértékben függ a fügétől, és szinte minden idejüket magasan az esőerdő lombkoronájában töltik. Emiatt különösen fontos terjesztői a fojtogató füge magjainak, amelyeknek a magas esőerdei fák zugában és üregeiben kell csírázniuk.
A madarak közül a fojtogató füge legjelentősebb terjesztői közé tartozik a szarvascsőrű, a barbet és a gyümölcsgalamb. Az emlősök közül sok főemlős és gyümölcsdenevér tölti be ezt a szerepet. A binturonghoz hasonlóan sok ilyen állat nagymértékben függ a fügétől, és az év nagy részében keveset táplálkozik más forrásból. De véleményem szerint kevesen olyan menők és kíváncsiak, mint a binturong.
Mongabay: Hogyan lehetnek hasznosak a füge-újrateremtési projektek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekben? Ön szerint be kellene őket vonni a szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási rendszerekbe?
Mike Shanahan: Az éghajlatváltozás mérsékléséhez a trópusokon az erdőképződés gyors növekedésére lesz szükség. Míg az ültetvényeknek szerepük van, a természetesebb erdők a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint a helyi közösségek erőforrásainak és megélhetésének biztosítására is alkalmasak. Célszerű az őshonos fügefákat bevonni a trópusi és szubtrópusi területek újraerdősítésére irányuló erőfeszítésekbe, mert felgyorsítják a fejlődést, ami az emberek és a vadon élő állatok számára egyaránt előnyös.
2011-ben láttam ezt a gyakorlatban Dél-Afrikában. Durban önkormányzata több vadon élő fügefajtát is felhasznált, többek között más növényeket, hogy ösztönözze az egykor hulladéklerakó terület újraerdősítését, ezt megelőzően pedig egy cukornád-ültetvényekkel tarkított tájét. Az erdősültség növelésével és a szén-dioxid tárolásával ellensúlyozta a város szén-dioxid-kibocsátást, amely abból származott, hogy Dél-Afrika rendezte a világbajnokságot az előző évben. A projekt munkahelyeket teremtett, és a helyi lakosságnak fizettek azért, hogy magokat gyűjtsenek, facsemetéket neveljenek, amíg készen nem állnak az ültetésre, majd elültessék őket a kijelölt területre. A biológiai sokféleség óriási növekedést mutatott, és több ezer tonna szén-dioxidot vontak ki a légkörből.
Ami a „szén-gazdálkodást” illeti, a fügefát már világszerte használják agroerdészeti rendszerekben. Árnyékot adnak más növényeknek, állatoknak és embereknek. Lombozatuk takarmányt ad, és gyökereikkel, kérgével és latexszel együtt számos hagyományos gyógyszer forrása. Valójában világszerte a kultúrák szabályokat, törvényeket vagy vallási elméleteket dolgoztak ki a fügefa kivágása ellen. Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és a csendes-óceáni térségben a fügefák az istenekhez és szellemekhez kötődő vallások központi helyévé váltak. Szerintem ez nem véletlen. Szerintem ennek ökológiai alapja van, és mélyen gyökerezik a távoli múltunkban.
Mongabay: Hogyan használják a drónokat a fügefákkal való újraerdősítés eszközeként?
Mike Shanahan: Időbe és pénzbe kerül, hogy a fügefákat faiskolákban magról neveljék, és rengeteg emberi energiára van szükség ahhoz, hogy nagy távolságra, zord terepre vigyék őket, hogy újraerdősítésre alkalmas területeken ültethessék el őket. Ha belegondolunk, milyen léptékben kell újraerdősíteni, világosan látszik, hogy még a fügefáknak is szükségük van segítségre minden szuper képességük ellenére. Thaiföldön Steve Elliott biológus úgy próbálja leküzdeni ezeket a kihívásokat, hogy drónokat használ a magok kiszállítására. Mind fügemagot hidratáló gélbe csomagolnak, hogy a lehető legjobb esélyt adják a csíraképességük megőrzésére. Így segítenek a robotok is az erdők újratelepítésében.
Ezt az interjút először a Mongabay.com tette közzé, és itt közlöm a fordítást Creative Commons licenc alatt.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!