füge-levélbolha , kártevő , növényvédelem ,

Füge-levélbolha (Homotoma ficus) – hogyan védekezzünk ellene?

Tavaly tettem közzé a honlapon egy cikket a füge-levélbolha (Homotoma ficus) magyarországi megjelenéséről Fazekas Imre, Kontschán Jenő és Ripka Géza ádásos munkájának köszönhetően. A fügén élő füge-levélbolha jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. A Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha család, amely tagjai elsődlegesen fügéken élnek.

Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is láthatóak. Mivel fentebb írtam, hogy fügespecifikus faj, így jelen tudásunk szerint más növényeket nem károsít.

Tojás alakban telelnek át a füge rügyeiben vagy azok rügytakarói alatt, illetve a rügyek közeli kéregrepedésekben. Amikor eljön az idő (ez egybeesik a füge nyugalmi időszakának végével), kikelnek, és a lárvák elkezdik a károsítást. A lárvái – amelyek öt fejlődési stádium mennek keresztül, mielőtt teljesen kifejlődnének – aprók, zöld színűek, sokszor igen nagy tömegben találhatóak meg a füge leveleinek fonákján, az erek közelében. A füge-levélmollyal szemben a faj kártétele nem feltűnő, nem rág, és nem sző hálót, a szívogatása nem okoz látható kárképet. Jelenlegi tudásunk szerint a gyümölcsöket nem károsítja, csak a levelekből szívogatott nedvekkel táplálkozik. A teljes kifejlődés május környékére megy végbe. A kifejlett füge-levélbolhák ilyenkor más dísznövényekre (például tűlevelűek) vándorolnak át, és ott élnek nagyjából októberig, amikor is megtermékenyülve visszatérnek a fügékre, hogy ott lerakják tojásaikat. Ezután az imágók elpusztulnak, és az életciklusuk tavasszal kezdődik elölről.

Ennek okán nem is feltétlen igényelne növényvédelmet miatta a füge, amíg nincs túl nagy mennyiségben jelen. Azonban mint az a levéltetveknél is lenni szokott, ha nem kezeljük idejében, akkor hatalmas mértékben képes elszaporodni, és utána már sokkal nehezebb a védelem. Bármilyen levéltetvek, illetve levélbolhák elleni permetszer hatásos ellenük. Mindenképpen érdemes lenne felszívódó + kontakt szer egyidejű kijuttatása. Ilyen szerek például a Mospilan 20 SG és a Lamdex Extra. Ezeket egy permetezőtankba kell elkeverni és együtt kijuttatni. Ha szükséges, két hét múlva a kezelést meg lehet ismételni.

Nincs a fügére engedélyezett növényvédőszer!

Azt azonban fontos előre leszögeznem, hogy a Füge esetében hivatalosan nincsen engedélyezett és vizsgált permetszer, így nem lehet tudni, pontosan mennyi idő alatt bontja le a növény a permetszert. Ezért az érési időben és az azt megelőző három-négy hétben én már biztosan nem permeteznék, ha enni is szeretnék a fügéből.

A cikkben bemutatott képeket 2023 május 22-én kaptam egy pécsi olvasómtól. A képek a saját pécsi kertjében lévő fügebokorról származó levelekről készültek, így lehet számolni vele, hogy mostanában már aktív a kártevő.

Biológiai védelem a füge-levélbolha ellen

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül lehet-e védekezni a füge-levélbolha ellen. Egyelőre arról nincs tudomásom, hogy lenne ellene biológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédőszer. De egy pécsi olvasóm által küldött fotónak köszönhetően azt már biztosan lehet tudni, hogy legalább egy természetes ellensége van ennek a kártevőnek.

Mégpedig a katicabogárfélék. A fotón is jól látható – annak ellenére is, hogy nem túl éles –, hogy egy katicabogár lárva éppen a füge-levélbolhából táplálkozik. Ez fontos hír azoknak, akik nem szeretnek vegyszereket alkalmazni a kertjükben. Az alábbi általam készített videóban – amely talán kicsit hatásvadászra sikeredett – is az látható éppen, ahogy egy katicabogár lárva jó szájízzel csemegézik egy füge-levélbolha lárvából.

Egy másik képen – amit én lőttem Budapesten – pedig az látható, ahogyan egy zengőlégy lárva lakomázik a füge-levélbolha lárvákból. A zengőlegyek egyébként jóbarátaink a kertben, ők azok a kis légiakrobaták, akik akár egy helyben is képesek röptükben lebegni. 😊 Nappali rovarok; kimondottan kedvelik az árnyas utakra beeső napsugarakat. Szárnyaikat gyorsan rebegtetve képesek a levegőben egy helyben repülni. Ha megriasztják őket, gyorsan odébbállnak, de kisvártatva többnyire visszatérnek előző figyelőhelyükre. Virágokat látogatnak, és azokon nektárral és virágporral táplálkoznak. Külön kedvelik az ernyős virágokat, mert azokon üldögélve rövid nyelvükkel is könnyen hozzáférnek táplálékukhoz.

Évi egy-, két- és többnemzedékes fajaik is vannak. Lárváik életmódja változatos: a fajok mintegy 40%-a ragadozó (közülük sokan levéltetvekre vadásznak), a korhadékevők rothadó anyagokban élnek, néhány élő növényeket károsít és vannak méh- vagy darázsfészkekben élősködők is. A ragadozó fajok nőstényei jellemzően a már kialakult levéltetű (illetve felélbolha) telepek mellé rakják petéiket, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak. És most már azt is tudjuk, hogy nem csak a levéltetveket, hanem a füge-levélbolha lárvákat is szeretik.

Mindezek mellett ott vannak még a ragadozó poloska fajok, amelyek szintén tizedelik a kártevőket, közöttük a füge-levélbolhákat is. Ezen ragadozó poloskafajok némelyike hosszú évtizedek óta jelen van hazánkban is, némelyek pedig még nem jelentek meg.

Ezért is nagyon fontos mérlegelni, hogy ha vegyszereket alkalmazunk, akkor azt hogyan és mikor tesszük, mert a rövarölő szerek többsége nem szelektív, így hasznos segítőtárainkat is éppen úgy megtizedelik, mint a kártevőket.

Felhívás!

Nagyon szeretném tudni, hogy az ország vajon mely részein jelent már meg a füge-levélbolha. Ezért arra kérek mindenkit, aki találkozik ezzel a kártevővel, az fotózza le, és írjon egy e-mailt nekem a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre, csatolja hozzá a képeket és nevezze meg a települést, ahol a fertőzött növényt találta. Segítsetek nekem feltérképezni a füge-levélbolha haza elterjedését. Előre is hálásan köszönöm mindenkinek! 😎

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge ( Ficus Carica)  téli védelme. A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -1

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu