Banyánfa (Ficus benghalensis), avagy a Bengáli fikusz
A banyánfa, vagy indiai füge (Ficus benghalensis) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laccadive-szigetek, és a Maldív-szigetek. Floridába, Jamaicára, Mexikóba és az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember, de az kétséget kizáró, hogy az indiai példányok a világ legnagyobb fái közé tartoznak a lombkorona mérete alapján.
A banyánfa a fojtogató fügék egyike, hiszen életét epifitaként kezdi meg, ami annyit tesz, hogy a madarak által elhullajtot magok más fák lombkorának ágai között csíráznak, majd léggyökereket eresztenek le a talajig. Ott rendes gyökereket növesztenek a földbe, majd léggyökerei megvastagodnak, mígnem teljesen körülölelik, majd lassan elfojtják a gazdafát.
A banyánfa (Ficus benghalensis) bemutatása
A Ficus benghalensis egy örökzöld, gyorsan növő fa, főleg monszun- és esőerdőkben, és akár 30 méteres magasságot is elérhet. Viszonylag jól tűri a szárazságot és az enyhe fagyokat. Lombkoronája több száz négyzetméternyire terebélyesedhet, amelyet a talajig leérő, ott megkapaszkodó és megfásodó, merev törzsekké alakuló léggyökereivel támaszt alá. Egymaga képes egy egész erdő látszatát kelteni. 😊
Levele bőrtapintású, elliptikusan ovális, és 20-40 centiméter hosszúak. A banyánfa fügéi egy-két centiméter átmérőjűek, szár nélküliek, és párosával nőnek a levélélhónaljakban. Megérve rikító vörös színűvé válnak. Egylaki növény, tehát a hím- és a nőivarú virágok ugyanazon fán fordulnak elő. Természetes élőhelyén az Eupristina masoni fügedarázs végzi a megporzását; emiatt a betelepített helyein ivartalanok a magjai (ugyanezen ok miatt hazai körülmények között sem érnek be fügéi).
A banyánfa (Ficus benghalensis) kultúrális jelentősége
A Ficus benghalensis India nemzeti fája. A fát Indiában szentnek tartják, és ilyen fák közelében gyakran építenek templomokat. A fa lombkoronájának nagy mérete miatt meleg éghajlaton nagy jelentőségű árnyékot adó fa. A théraváda buddhizmusban azt mondják, hogy ezt a fát az elért megvilágosodás fájaként, vagy Bodhiként használta a huszonnegyedik buddha, „Kassapa - කස්සප”. A szent növényt „Nuga - නුග” vagy „Maha nuga - මහ නුග” néven ismerik Srí Lankán. Ez az a fa, amely alatt Adhinath, az első Jain Tirthankara elérte a Kewal Gyan-t vagy a spirituális megvilágosodást. Az indiai óriásbanyánok egyébként a világ legnagyobb fái a lombkorona által lefedett terület alapján. A nevezetes fák közé tartoznak például: Thimmamma Marrimanu, Kabirvad, A Nagy Banyán
A lombkorona által lefedett kétdimenziós területet tekintve a világon a legnagyobb ismert példány az Andhra Pradesh államban, Indiában található Thimmamma Marrimanu, amely 19 107 négyzetméteren terül el. Ez a fa egyben a legnagyobb ismert fa a világon a kerületének hosszát tekintve, amely 846 méter. Nearchus, Nagy Sándor admirálisa leírt egy hatalmas banyánfát a Narmada folyó partján, az indiai Gujarat állambeli Bharuchban; ő írta le a jelenleg „Kabirvad” névre keresztelt példányt. A Nearchus által leírt banyánfa lombkoronája olyan hatalmas kiterjedésű volt, hogy 7000 embernek adott menedéket az árnyéka (erről egyébként már írtam korábban). James Forbes később Keleti emlékirataiban (1813) úgy írta le, hogy csaknem 610 m kerülete, és több mint 3000 törzse van. Jelenleg lombkorona területe 17 520 négyzetméter, kerülete pedig 641 méter.
További figyelemre méltó indiai példányok közé tartozik a 18 918 négyzetméter lombkorona területű és körülbelül 250 éves Dodda Aladha Mara a Jagadish Chandra Bose Botanikus Kertben Shibpurban, Howrah államban, valamint a Dodda Aladha Mara a Kettohalliban, Karnataka államban, amelynek lombkorona területe 12 000 négyzetméter és körülbelül 400 éves.
Források: www.nparks.gov.sg, en.wikipedia.org, hu.wikipedia.org
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!