érdekesség , fügematuzsálem , történelem ,

Volt egyszer egy közel 400 éves fügefa Roscoffban...

Szeretem az öreg fügefák történeteit, és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több fügematuzsálemet is bemutattam a Fügés ember honlapon, és most is egy ilyen történet következik. Véletlenül futottam bele a minap egy cikkbe, amely nem kevesebbet állít, minthogy a világ talán legöregebb fügefája nőtt a franciaországi Roscoffban található kolostor kertjében.

Ez a fügefa állítólag 353 éves volt amikor kivágták, és évi 500 kilogramm fügét termett. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, olvass tovább. 😉 A roscoffi kolostor kápolnájában őrzött archívum szerint ezt a fügefát 1634-ben ültették a misszionáriusok, akik a portugáliai sintrai kolostorból (Lisszabon közelében) érkeztek. A Roscoff füge egyébként minden tekintetben megfelel a portugáliai „São João Branco” fajtának, így akár igaz is lehet a történet.

Alexandre Dumas Dictionnaire de Cuisine (1873) című művében egy bretagnei, pontosabban roscoffi utazást ír le, ahol így fogalmaz a híres fügefáról:

„Végül egyfajta erdőn keresztül érkezik Roscoffba. Ez a helyi polgármester tulajdona, akinek a kertjében egy fenomenális fügefa áll: árnyékában százötven ember is elfér, és ágait ötven gránitoszlop támasztja alá.”

Az évszázadok során ez a tiszteletreméltó fa igazi látványossággá vált.

Az idegenvezetők a hagyományos bretagne-i utazás során nem mulasztották el ajánlani a „Figuier des Capucins” látogatását. Igazi turisztikai látványosság vált tehát, ami nem is csoda, hiszen nem kevesebbet állítanak róla, minthogy a lombkoronája több, mint 600 m² területet fedett le, amelyet megközelítőleg 80 darab oszloppal támasztottak alá.

Ezen oszlopokból 48 gránitból, a többi pedig fából vagy acélból készült. Magassága 8-10 méter körül volt, egyetlen törzsének kerülete pedig közel két és fél méter. A teljes lomkorona állítólag három kertet is lefedett, és olyan sűrű volt, hogy teljesen felfogta a napfényt. Ezáltal hatalmas, hűvös árnyékot adott.

Félix Sahut (1835-1904) kertész és pomológus, többek között a filoxéra felfedezője 1890 szeptemberében Bretagne-ba utazott. A Revue Horticole-ban pedig hosszasan beszél erről a rendkívüli méretű fáról:

„A Roscoff kertjeit benépesítő figyelemre méltó növények közül mindenekelőtt érdemes megemlíteni egy igen nagy fügefát. Fajtájának valószínűleg a legerősebb példánya, amely Európában és valószínűleg az egész világon is létezik. Tény, hogy arányait tekintve messze maga mögött hagyja az általunk ismert legnagyobb azonos természetű alanyokat…”

Elie-Abel Carrière (1818-1896) francia kertész és botanikus, a párizsi Természettudományi Múzeum faiskoláinak főkertésze 1879-ben megerősítette, hogy a fát nem ok nélkül tekinthetjük a világ egyik nagy csodájának.

A botanikusok szerint a Roscoff füge egy közönséges fügefa (Ficus carica), amely nagy, hosszúkás, zöldes, finom ízű gyümölcsöket hozott (itt utalnék megint arra, hogy merőben hasonlatos a leírása a São João Branco fajta leírásához). Állítólag a XX. század első éveiben már több mint ötszáz kilogramm fügét termett évente.

1987-ben kivágták...

Egy ingatlanberuházási projekt részeként (én ezt csak modernkori barbárságnak nevezném) sajnálatos módon 1987-ben kivágták ezt az akkorra már világhírű fügematuzsálemet. Szerény véleményem szerint egy hatalmas kincs veszett akkor oda majdnem véglegesen. Azért csak majdnem veszett oda teljesen, mert a kivágott fügefa ágaiból szaporítottak legalább egy példányt (állítólag a Daoulas-i apátság kertjében több példány is növekszik belőle), amelyet a felajánlottak Jean-Charles Pouliquennek, a fenntartható fejlődésért felelős alpolgármesternek, hogy ütesse méltó helyre.

Az ültetés

A Ty Dour völgyében található gyümölcsösben kapott helyet. Ezt az ültetvényt eredtileg a régi alma- és körtefajták megőrzésére hozták létre, de azóta már több féle növényt is ültettek. A kertben sok oktatási célú projekt is zajlott az elmúlt években. Így tehát tovább él a Roscoff füge. Vajon megél újabb majdnem 400 évet?

Források:
www.nhu.bzh,
figuesdumonde.wordpress.com,
www.ouest-france.fr,
www.hortiquid.org,
web.archive.org, és itt

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge ( Ficus Carica)  téli védelme. A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -1

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu