Füge dugványozása, porbujtása – így szaporíthatod tavasszal a fügét
Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal.
Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról, így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat, ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre, biztosan nem maradsz majd le róla.🤠
Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy helyen elérhetőek legyenek. Mindegyik módszernél ott lesz a link a teljes és részletes cikkhez, ahol lépésről-lépésre követhető, hogyan is kell az adott módszerrel szaporítani a fügét.
Füge dugványozása
A füge dugványozása akkor a leginkább ajánlott módszer, ha olyan anyanövényről kell szaporítani, amelyhez nincs hozzáférésünk fizikailag egész szezon alatt. Ilyen eset a világ egy másik pontján élő fügéről származó szaporítóanyag beszerzése például. A dugványozás vegetatív szaporítási mód, amellyel tulajdonképpen az anyanövény klónját hozzuk létre. Elméletileg ilyenkor pontosan ugyanolyan növényt kapunk, mint amilyen az anyanövény volt. Azért csak elméletileg, mert létezik olyan kutatás, amely arra az eredményre jutott, hogy bizonyos esetekben a dugványozással létrehozott növény is képes genetikailag eltérő lenni az anyanövénytől. Persze ez a gyakorlatban elhanyagolható, de gondoltam, megemlítem érdekességként. 😊
A módszer lényege, hogy a füge dugványokat a megfelelő közegbe dugva gyökeresedésre bírjuk őket. Nem egy bonyolult folyamatról van szó, bárki képes elvégezni. Nagyjából egy hónap alatt el is kezd gyökeresedni a dugvány. A füge dugványozásáról igen részletesen írtam a füge dugványozása cikkemben, érdemes lehet elolvasni, ha ez a módszer érdekel. A módszer nagy előnye, hogy viszonylag kis területen sok új növényt lehet létrehozni egy időben.
Füge szaporítása sarjakkal
A sarjak nem mások, mint a füge tövében előtörő hajtások. Ezeknek tavasszal, nyár elején szoktak megjelenni a fügebokor tövében, és őszre jó eséllyel befásodnak. Ha túlélik a telet, tavasszal fel lehet szedni őket még rügypattanás előtt, és el lehet ültetni őket akár cserépbe, vagy akár rögtön a leendő végleges helyére a kertben.
Ezzel a módszerrel a füge dugványozásával szemben kevesebb új növény hozható létre, de sokkal biztosabban ered, mint a dugványok, hiszen itt már eleve gyökeres növényi részt szedünk fel és ültetünk el. Jó módszer lehet ez akkor, ha saját magunknak akarunk néhány újabb fügét az adott fajtából, vagy ha ismerőseinket, barátainkat szeretnénk fügecsemetékkel megajándékozni. Ehhez a módszerhez a tavaszi, rügypattanás előtti időszak a legjobb. Erről a módszerről is írtam már természetesen önálló, részletes cikket a füge szaporítása sarjakkal címen. Ha ez a módszer érdekel, olvasd el a cikket. Lépésről-lépésre le van írva, hogy szaporíthatjuk a fügét sarjakkal.
Füge szaporítása porbujtással
Ez a módszer lényegében ugyanaz, mint az előző, csak előbb rávesszük a fügét, hogy gyökeret eresszen. Nem egy már meglévő sarjat szedünk fel, hanem egy ágrészt hajtunk le a földre, betemetjük, lesúlyozzuk, majd nedvesen tartjuk a talajt azon a részen. Őszre egészen jól be fog gyökeresedni, és következő tavasszal már le is választhatjuk, hogy elültessük.
Idén tavasszal tehát a tavalyi bujtásokat lehet leválasztani, illetve előkészíteni az újakat a jövő tavaszi leválasztáshoz. Ezzel a módszerrel szintén igen jó eredmények érhetők el, és egészen nagy új növények is létrehozhatók vele. Ideje ennek is ilyenkor van, tavasszal azzal a különbséggel, hogy rügypattanás után is lehet ágrészeket lehajtani és beföldelni, hogy meggyökeresedjenek. A tavalyi bujtásokat azonban szigorúan még rügypattanás előtt kell leválasztani és elültetni új helyükre, ami szintén lehet szabadföld, vagy dézsa egyaránt. A füge bujtása cikkemben erről a módszerről találhatsz lépésről-lépésre történő leírást.
Ha pedig érdekel a füge összes szaporítási módja, akkor arról a füge szaporításáról szóló összefoglaló cikkemben olvashatsz bővebben. 😏
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!