Fügés ember

Mostanában nagyon sok olyan kérdés fut be hozzám, hogy segítsek, mert a füge levelei elkezdtek sárgulni, hullani, vagy végzetesebb esetben akár teljes lombvesztés is történt. Ilyenkor jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi történik a növénnyel, hiszen az ősz még messze van. Ilyenkor kapom a következő kérdéseket: miért hullik a füge levele? miért sárgulnak el a füge levelei? miért fonnyadnak és hullanak le a fügék? Az ehhez és hasonló kérdések teljesen jogosak, főleg, ha öntözni is szokta a kerttulajdonos a szeretett növényét. A füge leveleinek sárgulásával kapcsolatban korábban is írtam már cikket , ha esetleg úgy érzed, ez a poszt nem ad választ a problémádra, akkor olvass bele abba is, mert abban más oldalról közelítettem meg a témát. Légköri aszály... A füge leveleinek idő előtti hullása, a fügelevelek sárgulása mögött több ok is állhat, de ha csak nincs valamilyen komoly baja a növénynek, akkor valószínűleg a hosszú ideje fennálló kánikula és az ehhez társuló tartó

A most bemutatásra kerülő füge a kereskedelmi forgalomban itthon beszerezhető fügefajták (Ficus carica) közül az egyik legjobbnak számító füge fajta. A legtöbbször csak annyit írna rá, hogy a címkére, hogy Fekete füge, ezért idehaza ezen a néven híresült el. Ezt a fügét az angol nyelvterületeken Mt. Etna, azaz Mount Etna típusnak hívnak, mert az Etna hegység környékéről származtatható. Azért mondom, hogy Mt. Etna típus, ez nem egy bizonyos fajtára, hanem egy egész fajtakörre utaló összefoglaló név, amely alá több egymáshoz rendkívül hasonló, vagy szinte teljesen megegyező fajta sorolható. Mivel magyar viszonylatban a Fekete füge név ragadt rá, így én is így fogok rá hivatkozni. Ezeket a fügéket számos néven ismerik és terjesztik, többek között: Hardy Chicago, Takoma Violet, Gino’s Black, Sal’s EL/GS, Maryland Berry, Zingarella, Rossi Dark, Marseilles Black, Keddie, Malta Black, Black Greek, Spanish Unknown, Dark Portuguese, Salem Dark, Black Bethlehem, Macool, St Rita, Kesarani,

Hazai beszerzési forrásokat tekintve igen ritkán lehet megbízhatóan aszalható fügefajtát találni. Ezért is lehet nagy jelentőségű a most bemutatásra kerülő Fán aszalódó füge (Ficus carica) , amely nem hogy képes megaszalódni, de ezt rögvest a fán megteszi nekünk, hogy ne kelljen a különféle aszalás eljárásokkal vacakolnunk. Mindezek mellé egy világos bőrű füge, konkrétan zöld. Nem csak éretlenül, de teljes érésben is az, ami miatt nem nagyon figyelnek fel rá tollas barátaink, így a madarak okozta kár konkrétan 0%-ra tehető. Ennyi bevezető után akkor szólnék néhány szót a Fán aszalódó fügéről. Ez a fajta Harcz Endre felfedezett fügéje, és beszerezni is nála lehet (tőlem ne is kérjétek, nem fogok sem dugványokat eladni belőle, sem pedig eladásra nem fogok belőle szaporítani) . A növekedési erélyéről nem tudnék egyelőre megbízhatóan nyilatkozni, mert nálam konténeres füge. Mivel nekem vannak ennél jobbra értékelt aszalódó fajtáim, egyelőre nem tervezem kiültetni. Az, hogy nekem jo

A Black Donov füge (Ficus carica) Kiril Donov Bulgáriai kertészetében (Palm Center of Bulgaria) létrejött fajta, amely valószínűleg egy Michurinska-10 magonca lehet. A Black Donov nevet eleinte ideiglenesnek szánták, de végül rajta maradt a fügén. Az érdekessége ennek a fügének, hogy a kertészet „common type”, azaz beporzást nem igénylő fajtaként hirdeti ezt a fügét. Sajnos ez az információ téves, ugyanis több ismerősöm is vásárolt tőlük ebből a fügéből, de még soha egyiknél sem érett be egyetlen szem sem. Sok-sok füge jelenik meg rajta, de mind lehullik éretlenül. Jómagam is így kaptam ezt a fügét, hoyg az egyik ismerősöm szaporított nekem a sajátjából, mert tudta, hogy nekem vannak a farmosi gyűjteményemben kaprifügék és fügedarazsak is. Kíváncsiak lettünk, hogy vajon nálam beérnek-e rajta a fügék. És igen, itt, a fügedarazsas környezetben már az első évben fügét érlelt a Black Donov. Mégpedig nem is akármilyet... Black Donov füge nálam dézsás tartású, így növekedési erélyé

Az Agrárszektor portálon olvasható egy cikk arról, hogy világviszonylatban hol mennyit fügét termesztenek, illetve ehhez mérten a cikk második felében pedig a hazai fügehelyzetről olvashatunk. Ehhez a második részhez járultam hozzá egy interjú keretében adatokkal, információkkal. Ebből a cikkből idézek egy részletet kedvcsinálónak, akit érdekel a teljes írás, az agrarszektor.hu hasábjain olvashatja el... [...] A magyar füge kedvelők leginkább csak „fügésember”-ként ismerik Medve Zsoltot, aki Farmoson alapította meg füge fajtagyűjteményét és e növény kapcsán igen széles körben tájékoztatja az érdeklődőket, például a www.fugesember.hu oldalán keresztül is. A növény magyarországi helyzetéről beszélgetett vele az Agrárszektor. Mióta van füge Magyarországon, és volt e valaha tervben az üzemi termesztése? Amiről én tudok, azok Mátyás király fügéi. Két éve jártam a budai Várban, és a várkapitányság munkatársainak kíséretében megtekintettem az ottani fügéket. Ekkor esett szó arról,