Fügehelyzet Magyarországon és a nagyvilágban
Az Agrárszektor portálon olvasható egy cikk arról, hogy világviszonylatban hol mennyit fügét termesztenek, illetve ehhez mérten a cikk második felében pedig a hazai fügehelyzetről olvashatunk. Ehhez a második részhez járultam hozzá egy interjú keretében adatokkal, információkkal. Ebből a cikkből idézek egy részletet kedvcsinálónak, akit érdekel a teljes írás, az agrarszektor.hu hasábjain olvashatja el...
[...] A magyar füge kedvelők leginkább csak „fügésember”-ként ismerik Medve Zsoltot, aki Farmoson alapította meg füge fajtagyűjteményét és e növény kapcsán igen széles körben tájékoztatja az érdeklődőket, például a www.fugesember.hu oldalán keresztül is. A növény magyarországi helyzetéről beszélgetett vele az Agrárszektor.
Mióta van füge Magyarországon, és volt e valaha tervben az üzemi termesztése?
Amiről én tudok, azok Mátyás király fügéi. Két éve jártam a budai Várban, és a várkapitányság munkatársainak kíséretében megtekintettem az ottani fügéket. Ekkor esett szó arról, hogy Mátyás királynak is nagy kedvence volt a füge, ezért Olaszországból füge töveket hozatott és elültettette a budai Vár kertjeibe és a környező területekre. Nem tudni, hogy ezek a fák vannak-e most is ott, de van pár szép korú füge a Várban. A De la Motte - Beer palota zárt udvarában például egy legalább 160 évesre becsült fügefa áll (borítókép).
Kiskerten egyre többen tartják, mi lehet a népszerűség oka?
Véleményem szerint az, hogy egyre nagyobb sikerrel termeszthető a változó éghajlati viszonyok miatt. Úgy szoktam mondani, hogy a változó klímánk miatt egyre nagyobb az országban az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét. Ennek okán évről évre gazdagabb a termés. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy a füge dísznövénynek is remek választás lehet, hiszen légies megjelenésével igaz mediterrán hangulatot képes teremteni.
Hazánkban, vagy a környező országokban található nagyobb ültetény?
Akadnak hazánkban is kisebb-nagyobb ültetvények, de azért igazi fügetermesztő nemzet nem lettünk. Ezek az ültetvények még leginkább lokális piacokat szolgálnak ki. Szervezettségük nem elég komoly ahhoz, hogy akár országos szinten képesek legyenek piacra vagy a boltok polcaira is fügét termelni. Azért az ehhez tudni kell, hogy a füge nem egy tipikus piacos növény, hiszen nem utóérő, ezért akkor kell leszedni, amikor igazán érett. Ebben az állapotában azonban nem nagyon tárolható néhány napnál tovább. Könnyen és hamar romlik, emiatt nem is egyszerű olyan rendszert kiépíteni, amiben egy ilyen gyümölccsel nagyobb piacokat is le lehessen fedni.
És persze, ott van az a tény, hogy a füge folyamatos érésű gyümölcstermő, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre lehet betakarítani az érett gyümölcsöket, hanem az érési időszak alatt naponta be kell járni az ültetvényt, és le kell szedni az érett fügéket. Ez igen nagy humánerőforrás igényű feladat, ami jelentősen felveri a friss füge árát.
Hazánkban is tapasztaljuk a klímaváltozást, aminek a füge a nyertese lehet?
Egyértelműen nyertese a füge ennek. De azért ne felejtsük el, hogy nem vagyunk egy déli mediterrán ország, így azért még mindig van kockázat a téli fagyok miatt, hiszen bármelyik téli napon előfordulhat egy erősebb hidegbetörés. A fügének pedig akár egyetlen óra komolyabb fagy is elegendő lehet a talajszintig történő elfagyáshoz.
Hazánk időjárása, éghajlata miben tér el a nagy fügetermesztő országokétól (Törökország, Egyiptom, Marokkó a legnagyobb fügetermesztők)?
Törökország igazi fügetermesztő vidékein telente szinte nem is ismerik a fagyokat, vagy ha mégis, akkor azok szinte teljesen jelentéktelenek. A nyaraik kellően melegek a füge számára és rendkívül sok a napsütéses órák száma. Hosszú, és meleg az ősz, ami a füge fő termési időszaka. Nálunk ez sajnos nem így van, az ország nagy részén ilyenkor már ehhez hűvös és nyirkos az idő, amitől a füge minősége nem az igazi. Ezért nálunk rövidebb a fő szezon, mint Törökországban, vagy a többi mediterrán országban. [...]
Forrás: agrarszektor.hu
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Kedves Zsolt! 2024 Màjùs vègèn a fügefàmnak az egyik oldalàn a levelei teljesen megbarnultak ,összepödrödtek,kèsöbb lehùlt ami megmaradt mozaikosak voltak ùgy nèzet ki mintha valaki le gliankàzta voln tudok kèpeket is küldeni. Haesetleg tudna segìteni megköszönöm. Tisztelettel : F. Ilona
VálaszTörlésMájusban elég szokatlan a levélhullás. Nem jellemző. De ha azóta rendbejött, akkor nem hiszem, hogy van különösebb teendő. A glialkázás akár meg is eshet, ha szomszéd kerítéséhez közel van, és a szomszéd szokott használni ilyen szereket. A fő kérdés tehát, hogy azóta rendbejöttek-e a fügék?
Törlés