Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) a fügén
A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann 1824) a rovarok osztályán (Insecta) belül a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, a légyalkatúak, vagy rövidcsápúak alrendjéhez (Brachycera) és a fúrólegyek családjához (Tephritidae) tartozik. Hazánkban szokás narancslégynek vagy mediterrán gyümölcslégynek is nevezni. Az alábbi cikk Dr. Bodor János szakcikke, amely saját kutatómunkáján alapul, és eredetileg az Agrofórum honlapján jelent meg.
A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival, de tartósan megtelepedni mindmáig nem tudott. 2010 decemberében először egy budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya. A légy után kutatva aztán több gyümölcsüzletben is megtalálták a kifejlett lárváit a Spanyolországból származó mandarinokban. Ezt követően többször is megjelent hazánkban néhány példánya, és ha tovább melegszik az éghajlatunk, akkor hamarosan akár az is előfordulhat, hogy alkalmassá teszik a hazai viszonyok a tartós megtelepedését.
Elterjedése
A földközi-tengeri gyümölcslégy minden földrészre betelepedett, ahol számára elég meleg az éghajlat. Afrikából, a Szaharától délre a vélt őshazájából kiindulva a Földközi-tenger mentén gyorsan meghonosodott a déligyümölcs-ültetvényekben. E veszedelmes gyümölcskártevő már a hatvanas években a szakszerű és szigorú ellenőrzések ellenére ismételten átlépte határainkat a fertőzött narancsszállítmányokkal, sőt a Buda vidéki őszibarackosokban meg is telepedett. A gondos védekezésekkel akkor sikerült a meghonosodását megakadályozni. A szomszédos Ausztriában azonban megtelepedett és úgy tűnt, hogy egy hidegtűrő változata alakult ki, így tehát hazánkban is bármikor ismét megjelenhet.
Tápnövény és kártétel
Soktápnövényű kártevő, a citrusféléken túl megtámadhatja például a gránátalmát, kajszit, őszibarackot, almát, körtét, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szamócát, málnát, szedret és persze a fügét is. A zöldségfélék közül pedig a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt részesíti előnyben, de felbukkanhat akár a télálló medvetalp kaktuszok (Opuntia) terméseiben is. A vastagabb héjú és a csersavtartalmú termések mérsékeltebben fertőződnek. A lédús gyümölcsöket alaposan összefurkálják és a peterakási, valamint a kifurakodási helyeken nyitott kaput találnak a gombás és baktériumos fertőzések, azok fejezik be a látványos pusztítást. A szigorú karantén intézkedések ellenére, a felgyorsult világkereskedelem folytán semmi sem szab határt a légy terjedésének, így a közeli országokban Ausztria mellett, már Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Albániában is megtelepedett.
A déligyümölcsökkel behurcolt kártevő sokáig veszélyes lehet, mert hűvös körülmények között a fejlődése nagyon lelassul, a bábok sokáig elfekszenek. A legyek is, ha már táplálkozni tudtak, átvészelik a hidegebb időszakokat akár hónapokig is. Ugyanígy kivárják a tojásrakásra alkalmas gyümölcsök megjelenését, noha ez kevésbé korlátozza a szaporodásukat, mert 260 körüli a megfigyelt tápnövényeik száma. Ezek nem mindegyike kedvelt számukra, de ha s szükség úgy hozza, akkor nem annyira válogatósak. Meleg éghajlatú országokban évente tucatnyi nemzedéke fejlődhet, nálunk három hónap kedvező idővel számolva legfeljebb két nemzedéke lehetséges.
Földközi-tengeri gyümölcslégy bemutatása
A 4-5 milliméteres légy teste aranysárga, a torán fekete foltokkal, a potrohszelvényein fehér szalagokkal. A nőstények potroha rövid tojócsőben végződik, azzal 1,2 mm mélyre tudják a gyümölcsbe mélyeszteni a tojásaikat. A hímek jellegzetessége, hogy az egyik arci sörtéjük a csúcsán lapátszerűen kiszélesedik. A legyek V-alakban kiterjesztett, átlátszó szárnyait sötét szegélyű, narancsszínű foltok díszítik. A nagy kék szemeiket vörös foltok tarkítják. A 7-9 mm-es, orsó alakú, a csúcsokon kihegyesedő tojások fehérek. A kifejlett nyüvek 7-9 mm-esek, fehérek, a hegyes feji részükön áttűnik a növényi sejtek felszakítására szolgáló jellegzetes garathorog. A lapos potrohvégükön lévő bibircsek és a légzőnyílások alakja megkülönböztető faji bélyeg.
A harmadik fokozatú lárvák kifurakodnak a gyümölcsből, a talajra vetik magukat. Kifli alakban begörbítve, majd kiegyenesítve a testüket arasznyi távolságra képesek ugrani. A 4 mm hosszú, 2 mm széles, sárgásbarna tonnabábok a talajban alakulnak ki. A nyár tetőpontján a teljes kifejlődéshez a tojástól a legyek rajzásáig három-négy hét szükséges. A nőstény legyek többórás napsütésben, 16 °C fölötti hőmérsékleten alkalmanként 1-10 tojást raknak le 1 mm mélyen a kiválasztott éretlen, vagy csak zsendülő gyümölcsökbe.
Peterakás céljából az érésközeli állapotban lévő gyümölcsöket keresik, a teljesen érett gyümölcsök nem alkalmasak, ugyanis a bőséges nedvükbe a tojások, illetve a fiatal lárvák is belefulladnak. Az érett terméseken a penészgombák is megtelepednek, elpusztítva a nyüveket. A nőstények naponta átlagosan 22 tojást raknak le. Életük során hat-nyolcszázat. Ugyanarra a helyre több nőstény petézhet, így 75 tojás is lehet egy csomóban.
Meleg időben a lárvák néhány nap múlva kikelnek a tojásokból. Hidegben a kelés jelentősen elhúzódik. A kelő 1 mm-es lárvák közös járatban maradnak sokáig, de az idősebbek sem távolodnak el messze egymástól. Két vedlés után a teljesen kifejlettek naplemente után kirágják magukat a gyümölcsből és a talajba furakodva bábozódnak. A lárva fejlődése 25-26 °C-on csak 6-10 napot igényel, de 20-21 °C-on már 19 napig tart. A bábokból meleg napokon, kora reggel kelnek ki a legyek csoportosan.
Hűvös időben elhúzódik a rajzásuk. Nem repülnek messzire (legfeljebb 20-50 méterre), de szeles időben nagy távolságokra is elsodródhatnak. Rövidesen táplálékot kell találniuk (nektárt, érett gyümölcsök levét, mézharmatot), különben nem tudnak szaporodni, sőt néhány nap múlva elpusztulnak. Négy nap táplálkozás után, mindkét ivarú legyek nemi érdeklődése megélénkül, napos időben, 24-25 °C-on, napnyugtáig párosodnak. Párzás után rövidesen kezdődig a tojások lerakása. Kellő táplálkozási lehetőség esetén a legyek akár két hónapig is folyamatosan szaporodnak. Szabályozott környezetben fél évig is életben tarthatók.
Védekezés
Mivel a Földközi-tengeri gyümölcslégy érési időben károsít, így a kémiai védekezés nem jöhet szóba. A kifejlett egyedek ellen illatcsapdákkal tudunk védekezni, de azokkal csak gyéríteni tudjuk az állományt. A talafertőtlenítés megoldást jelenthet, de sajnos az a hasznos talajéletet is gyéríti, pusztítja, így az sem feltétlenül a legjobb megoldás.
Forrás: agroforum.hu
Fotók: www.insectimages.org
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!