Fügés ember

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon , de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is. Fotó: inaturalist.org – Katja Schulz Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között t

A most bemutatásra kerülő Teskándi ujjas órás füge (Ficus carica) Harcz Endre egyik felfedezettje. A „legenda” szerint egy valamilyen ujjas órás esetleges rügymutációjából keletkező új fajta, amely Endre szerint kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. Természetesen az én Teskándi ujjas óriás fügém is Endrétől van, hiszen ő a hazai képviselője ennek a fajtának. Rólam köztudott, hogy nem becsülöm túl sokra az ujjas óriás fügéket, de mivel ennyire jókat írt róla Endre, be kellett, hogy szerezzem tőle. Mindazonáltal, hogy egy átlagos ujjas óriás fügéhez képest valóban vannak pozitív tulajdonságai a Teskándi ujjas óriásnak, mégsem fogok tudni róla túl sok jót írni. Sokáig gondolkodtam ennek a posztnak megírásán, mert szerettem volna elkerülni annak a látszatát is, hogy egy ismert hazai őstermelő egyik kedvenc füge fajtáját lehúzzam. De mivel a Fügés ember honlap egyik célja a fügefajták bemutatása kendőzetlenül azok minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt, így végül rávettem maga

Több alkalommal is volt már a fügedarázs (Blastophaga psenes) a cikkeimnek főszereplője, és mindig pozitív kontextusban beszéltem róla. Való igaz, fontos szerepe van abban, hogy igazán minőségi fügéket teremjenek szeretett fügéink. Most azonban egy olyan oldalát ismerhetjük meg ennek a parányi rovarnak, amelyre nem is gondoltunk volna. Ez a parányi beporzó ugyanis egy nagyon kellemetlen gombabetegség terjesztését is végzi, amely képes ehetetlenné tenni a fügét. Ez a betegség a füge endoszepszis (fig endosepsis) , amelyet belső rothadásnak, barna rothadásnak, szemvégi rothadásnak, rózsaszín rothadásnak de akár lágy rothadásnak is neveznek attól függően, hogy éppen milyen stádiumban tart a betegség. A még éretlenül zöld fügéken a fertőzöttség rózsaszín vagy barna belső csíkokként, elszíneződött területekként láthatók a virágok tövében, vagy néha az egész virág barna. Ahogy a füge érik, a barna csíkok rozsdaszínű foltokká válnak, amelyek a füge számos virágát érintik. Általában ezek a

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h

A fügefavészről (Ceratocystis ficicola) már írtam önálló cikket korábban a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene? címmel, de azóta változott némiképp a helyzet, mert az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) felfigyelt erre a kórokozóra, mert szerintük hamarosan megjelenhet Európa több területén is. Ennek okán a közelmúltban felvették a riasztási listájukra . Ennek okán döntöttem úgy, hogy én is szentelek neki egy újabb cikket, és ez EPPO által kiadott riasztást én is közzéteszem a Fügés ember virtuális hasábjain, egy felhívással együtt. A Fügefavészt (Ceratocystis ficicola) először 2011-ben írták le Japánban, ahol a közönséges fügefák (Ficus carica) súlyos hervadásos betegségét okozta. A betegség tüneteit már az 1980-as évek óta megfigyelték, de kezdetben a Ceratocystis fimbriata számlájára írták. A betegséget 2018-ban észlelték először Görögországban, attikai fügeültetvényeken, majd 2019-ben az Euboea-szigeten is kimutatták

Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata) . Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős. Fotó: Karthik De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz. A feke