A füge kézi beporzása, avagy az önjelölt fügedarázs esete
A füge magról való neveléséről cikkemben már ejtettem szót arról, hogy a hazánkban jelenlévő, úgynevezett adriai típusú fügék magjaiból szinte teljesen esélytelen új növényt létrehozni, mert azok magjai meddők. A jelenség oka a partenokarpikus gyümölcséréssel magyarázható, ami azt jelenti, hogy egy növény úgy érlel gyümölcsöt, hogy virágait nem porozta be semmilyen rovar. A füge virágzata egy speciális virágzat (serlegvirágzat), amit csak egyetlen rovar, a fügedarázs képes beporozni. Ez a parányi kis beporzó azonban hazánkban nem nagyon van jelen, hiszen a fügedarázs hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF] sikerült. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár az adriai típusú füge beérik partenokarpikus módon is, azonban ha mégis történik beporzás, akkor nagyobb, finomabb, jobb minőségű terméseket érlel...
És pontosan ezen tény vezetett addig az elhatározásig, hogy megpróbáljak kézzel, manuálisan beporozni néhány fügét. Szeretném megtudni, hogy egyazon fajta gyümölcsei mennyire, és miben különböznek egymástól beporzást, és nem beporzást követően. De ugye a helyzet nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Itthon ugyanis nem könnyű kaprifügét beszerezni. Külföldről lehet rendelni, de mire az értékelhető mennyiségű kaprifügét teremne, évek telnének el, és én most akartam ezt a kísérletet lefolytatni.
A kaprifüge beszerzése...
Szerencsére a kedvenc online fügés közösségemben valaki arról panaszkodott, hogy több, mint tíz éve, Horvátországban találtak egy mindössze néhány centis fügét, amit kiástak, és gyökerestül hazahoztak. Elültették, szeretettel gondozták több, mint tíz éven keresztül, de azon kívül, hogy növekedett, semmi sem történt. Aztán egyszer csak idén termések jelentek meg rajta, aminek nagyon megörültek először. Amikor a fügék besárgultak, azt hitték, beérett. Leszedték, és meg akarták kóstolni, de amikor szétnyitottak egyet, akkor a belseje üreges volt, és száraz, valamint por hullott belőle. Erre a „por hullott belőle” részre kaptam fel a fejem. Ha egy füge belsejéből por hullik, akkor szinte biztosan kaprifüge, és a por pedig nem más, mint a füge virágpora!
Felvettem a kapcsolatot az illetővel, és kértem a kaprifügéjéből gyökeres sarjakat, hogy nekem is legyen majd, valamint megkértem, adjon nekem néhány szem kaprifügét, hogy kinyerhessem belőle a virágport a füge kézi beporzása projektemhez. És adott...
...amiért nagyon hálás vagyok neki! Van ugyan két fajta kaprifügém, amiket Bulgáriából rendeltem, de azok még nem termő korúak, így ez valóban nagy segítség volt nekem.
A füge kézi beporzásához szükséges eszközök
- 2 db, egyenként legalább 200 ml űrtartalmú tálka
- apró lyukú, 8-10 cm átmérőjű szűrő
- tapétavágó kés (sniccer) - új pengével
- 5, 10 vagy 20 ml-es fecskendő
- 21G injekciós tű (0,8 mm átmérőjű)
- desztillált víz
- szőlőcukor (por formában)
Ha ezeket sikerült beszereznünk, és a szilárd elhatározásunk is megvan, akkor nincs más hátra, mint nekikezdeni a füge kézi beporzásának. A desztillált vizet pótolhatjuk felforralt, majd szoba hőmérsékletűre hűtött csapvízzel is. Injekciós tűből viszont nem szerencsés sem vékonyabbat, sem vastagabbat választani (én kipróbáltam a képen látható vastagabbal is, és nem volt jó).
Azonban, ha jelentős mértékben szeretnénk megkönnyíteni a saját dolgunkat, akkor lehet, hogy érdemesebb a szimpla injekciós tű helyett valamilyen vezetővel ellátott tűt választani, mint például a piercing tűk, vagy véna kanülök (az okokról lentebb írok majd). Már, ha hozzá tudunk ilyesmihez jutni. Bár azt hiszem, a mai netes kereskedelem mellett nem nagyon van olyan, ami nem szerezhető be, csak be kell írni a Google keresőbe például, hogy „injekciós tű 21G”, és máris rájövünk, hogy mennyire egyszerű...
Virágpor begyűjtése a kaprifügékből
Ez a munka inkább időigényes és babra, mint nehéz és fáradtságos. A művelet azzal kezdődik, hogy magunk elé veszünk egy vágódeszkát, az éles tapétavágó kést, és az egyik kis tálkát, ami a fenti felsorolásban is benne van. A vágódeszkán óvatos mozdulatokkal hosszában (a szárat és a serlegnyílást is érintő egyenes mentén) lassan, nem erős nyomás mellett kettévágjuk.
Ha erős nyomást fejtünk ki az amúgy igen puha, és szottyadt hatású kaprifügékre, akkor a belsejét könnyen szétpasszírozhatjuk, aminek következtében nehezen, vagy egyáltalán nem fog belőle kihullani a pollen. Ha félbe vágtuk, akkor a vágási felülettel lefelé a tálka oldalához ütögetjük többször. Ütögetésnél azt tartsuk szem előtt, hogy a porzós virágok a kaprifügében a serlegnyílás közelében találhatóak, így első sorban azt a részt kell macerálnunk a pollenek kinyeréséhez.
Ha mindent jól csináltunk, akkor – egyéb növényi darabkák mellett – virágpor fog kihullani a fügéből. Na ezt a műveletet kell elvégezni a füge másik felével, majd szépen sorban az összes többi fügével is.
Hogyan tovább?
Ha kinyertük a virágport, akkor a kaprifüge maradékát kidobhatjuk, arra már nem lesz szükségünk. A következő lépés, hogy ebbe a tálkába öntsünk bele 150 ml desztillált vizet (vagy előzőleg felforralt, majd szoba hőmérsékletűre hűtött csapvizet). Ekkor a virágpor feljön a víz tetejére, de sebaj. Kevergessük addig, míg azt nem látjuk, hogy a virágpor már nem a tetején úszik. Ez azért jelent némi kihívást, mert a pollenek elég jól taszítják a vizet, de kitartással, türelemmel, és gladiátori elszántsággal azért megoldható a feladat.
Ezt követi a többszöri átszűrés, hogy a lehető legtöbb növényi törmeléket kiszűrjük belőle, ami belekerült. Itt van szerepe a másik tálkának. Az apró lyukú szűrőn keresztül szűrjük át abba a tálkába, majd ezt oda-vissza a két tálka között többször végezzük el. Határozott mozdulattal öntsük a folyadékot, hogy a lehető legtöbb virágport átmossa a szűrőn. Lassú öntésnél azt tapasztaltam, hogy a füge pollen egy része megtapad a szűrőn, és az abban fennakadó törmeléken. Ha azt látjuk, hogy már csak úszó/lebegő por van a folyadékban, darabkák nem, akkor jöhet a következő lépés.
2%-os szaharóz oldat készítése
A források nem utaltak rá, miért kell cukor a pollenes vízbe, de feltételezem, a megtapadást segítheti. 2%-os oldatot kell készítenünk, ami annyit tesz, hogy 100 ml vízbe 2 gramm szőlőcukrot kell tennünk. Mivel én optimista módon egyből 150 ml-t készítettem, így én 3 g szőlőcukrot kevertem el benne teljes oldódásig. Most, hogy a megtermékenyítő szuperkoktélt sikerült előállítanunk – valamiért az Ikrek című klasszikus film jutott az eszembe –, jöhet a következő fázis. Fogjuk az előkészített fecskendőinket és tűinket, majd sorban töltsük fel őket a szuperkoktélból.
Egy jó tanács: bár úgy picit tovább tart, de ajánlott a tűket a fecskendőre tenni, és azon keresztül felszívni az oldatot. Így biztosítható, hogy a fecskendőbe ne jusson olyan darabka, amelynek keresztmetszete nagyobb a tű keresztmetszeténél, különben az el fog tömődni a füge megtermékenyítése közben.
A projekt lényegi része: a füge kézi beporzása
Most jön az a rész, amikor fügedarázsnak képzeltem magam, és fügéről fügére jártam, hogy szépen sorban beporozzam mindegyiket. De felmerül a kérdés, hogy melyik fügét érdemes beporozni, melyik fogékony a pollenre, hiszen többféle fejlettségi stádiumban lévő fügék is megtalálhatóak a majdnem 90 fajtámon. Valahol azt olvastam, hogy a leginkább fogékonyak a cseresznye méretű fügék. Hát én pont olyat nem találtam. Vagy nagyobbak voltak, vagy kisebbek. Végül arra jutottam, hogy a természet tudja, mit miért tesz, és össze is tudja hangolni a dolgokat. Ergo, amikor a kaprifüge pollent ad, akkor kell, hogy fogékonyak legyenek a fügék a kaprikra.
És bár többféle kapri is létezik, melyek időben lehet kicsit eltolva fejlesztenek termést, én úgy döntöttem, hogy a Mei Li Ya fügém lesz az alany. Ezen nagyjából épp picivel voltak nagyobbak a fügék, mint egy nagyobb fajta cseresznye, és az első termése beporzás nélkül is rendkívül jó minőségű volt. Gondoltam, pont ideális alany lesz arra, hogy teszteljem fügebeporzó képességemet. A nevezett fajtából van egy példányom, ami 12 literes vödörbe van ültetve. Kicsike még, de így is legalább 12 db másodtermés van rajta, szóval tökéletes kísérleti nyúlnak fügének tűnt.
Sok a szöveg, porozzunk már!
Porozzunk hát! A füge kézi beporzásának kulcsfontosságú mozzanata, a tűvel a serlegnyíláson át történő behatolás. Ez olyan egyszerűnek látszik, de a serlegnyílás zártabb, és keményebb, mint elsőre azt feltételeznénk. Ezért nagyon fontos, hogy miközben a tűt szúrjuk befelé a fügébe, mindenképpen úgy fogjuk a fügét a másik kezünkkel, hogy az esetlegesen túlszaladó tűvel nehogy megszúrjuk magunkat, mert akkor nem a füge lesz beporozva, hanem mi, és ezért még a vérünket is fogjuk adni. Ez pedig nem végcél. A füge belseje üreges, ezért valóban könnyű túlszúrni, mert a serlegnyílás környékén nehezen megy a tű, és amikor azon áthalad, az üregben úgy meg tud szaladni, hogy mire megállítjuk, már a másik oldalon ki is kukkantott. Szóval óvatosan.
A cél, hogy a tűvel bejussunk a füge belsejében lévő üregbe, hiszen a füge belső falán vannak a pollenre áhítozó nő ivarú virágok. Ha azt érezzük, hogy a tű átjutott a serlegnyíláson, és az üregben van, töltsük fel a bekevert szuperkoktéllal. És amikor megpróbáljuk nyomni a fecskendőt, akkor fog minket meglepetés érni. Ugyanis megeshet, hogy a tű befelé haladva eltömődött. Nálam ez többször is megesett, ezért írtam fentebb, hogyha tudunk, szerezzünk olyan tűt, amiben van vezető, mert az nem tud eltömődni. Beszúrás után kihúzzuk a vezetőt, és mehet is befelé a koktél. Ha nincs ilyen spéci tűnk, akkor toljuk túl a tűt a fügén, hogy annak hegye kijöjjön a másik oldalon, és lassú nyomással próbáljuk kilökni a tűből az eltömődést. Majd ha ez sikerült, húzzuk vissza a tűt az üregbe, és addig töltsük a pollenes szaharóz oldattal, míg a serlegnyíláson és/vagy ott, ahol a tű kikandikált a másik oldalon, el nem kezd kifolyni.
Ekkor az üreg fel van töltve. Egy ilyen befecskendezéssel kb 50X több pollent juttatunk be a fügébe, mintha a fügedarázs hordta volna be, tehát a siker – bár nem garantált – esélyes. Persze ettől még sajnos semmi sem biztos, mert míg a valódi fügedarázsnak megvannak a megfelelő érzékszervi lehetőségei arra, hogy a legjobb kapriból a legjobb pollent a legbefogadóbb fügére vigye át, addig nekünk ilyen szenzoraink nincsenek, mi maximum a „jaj, de szép ez a füge, ezt mindenképp beporzom” alapon tudjuk ezt megtenni. És hát valljuk be, a két módszer hatékonysága, és garantálhatósága nem feltétlenül megegyező.
Mitől függ a siker?
Az, hogy sikerült-e megtermékenyíteni a fügét, több tényezőtől is függhet. Ezek a következők:
- a kaprifügéből kivett pollen minősége megfelelő volt-e
- jól sikerült-e elkészíteni a szaharóz oldatot
- a kiválasztott fügék épp fogékonyak voltak-e a virágporra
- beérik-e a beporzott füge az idényben
Én a Mei Li Ya fügémen lévő fügék felét poroztam be, majd ezeket megjelöltem. A jelölésre a legegyszerűbb mód, ha a beporzott füge nyakára egy kis fonalat kötünk, vagy kábel kötegelővel megjelöljük lazára húzva. Én ágrészeket jelöltem meg, hogy a jelölés fölött lévő összes füge be lett porozva. Mivel több szuperkoktélom lett, mint amennyit felvettek a Mei Li Ya fügéi, így más egyéb fajtákból is beporoztam néhány darabot. Az idő meg majd eldönti, hogy ez mennyire lett sikeres. Sajnos egyelőre szmirnai fügével csak olyannal rendelkezem, amelyik még nem hozott termést, ezért választottam adriai típusú fügét. A füge típusairól egyébként írtam cikket is, ha valaki kíváncsi rá, olvassa el, hátha nem tud még mindent a fügéről.
Mivel relatív sok pollenes szuper koktélom lett, több másik vödörben nevelt füge fajtán is beporoztam néhány fügét. Így került beporzásra a keszthelyi fekete fügémen is öt darab füge a rajta lévő kilenc másodtermésből. Emelett még két másik fajtán (Szelei Góliát, Bik's Brown Turkely) is beporoztam egy-egy fügét.
Egy tipp: azért választottam a kísérlethez dézsában nevelt fügét, mert bizonytalan, hogy szabad földben beérnének-e a másodtermések. A dézsás fügét pedig hűvösebb ősz esetén be lehet vinni üvegházba is akár, hogy több ideje legyen beérlelni a fügéit. Reményeim szerint a kísérlet sikeres lesz, szebb, finomabb, jobb minőségű fügék teremnek majd a bokor egyik beporzott oldalán, mint a másikon. Pedig mint a bekezdés feletti kép is mutatja, ez a füge beporzás nélkül is rendkívül guszta fügét érlel.
Amint lezárul a kísérlet, frissíteni fogom ezt a cikket az újabb adatokkal, élményekkel, információkkal. Addig pedig azt kívánom mindenkinek, váljék boldog fügedarázzsá, és porozzon be minél több fügét!
Ötletadó: tinkerbugfigs.com
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Hali!
VálaszTörlésMi lett a kísérlet végeredménye?
Sajnos sikertelen volt, amit annak tulajdonítottam, hogy túl későn jutottak el hozzám a pollent tartalmazó fügék. A minőségük sem biztos, hogy már megfelelő volt, és a fügéim sem biztos, hogy már/még befogadók voltak a pollenre. A kísérlet ennek ellenére nem kudarc, mert sokat tanultam belőle. Újra végre fogom hajtani a kísérletet, amint ismét lesz fügepollenem. 🤠
Törlés