Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata...
Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét, mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe). Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával.
Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan írtam Magyarországi jelenlétéről, de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása), a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel.
Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon
A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a hozzá közel álló ficus faj, a Ficus palmata egyetlen beporzó rovara. Korábban már írtam róla cikket, hogy ez a darázs kizárólag Pécs környékén van jelen hazánkban, de ez azért így nem teljesen igaz. A hobbi fügések és füge-fajtagyűjtők közül többen szeretnék saját környezetükben megtelepíteni a fügedarazsat, ezért minden nyár elején, amikor profichikből (kapri füge tavaszi termése) kirajzanak a darazsak, igazi fügedarázs turizmus indul meg Pécsre, hogy darazsas fügéket vigyenek haza.
A füge virágzata
Mivel van önálló cikkem a füge virágaztáról és típusairól, így itt most nagyon bőven ebbe a témába nem mennék bele. A lényeg, hogy a füge egy úgynevezetett serlegvirágzat. Amit általában az ember termésnek gondol, az a füge virágzata. A füge belsejében sok ezer apró virág van, ami olyan, mintha egy virágos rét négy sarkát felhajtanánk, összekötnénk batyuba, és a fára akasztanánk. Megfelelő körülmények között ezekből a virágokból fejlődik sok ezer aprócska gyümölcs, amelyek pedig olyanok, mint egy zsákkba húzott fürt szőlő.
A fügékben a típusuktól függően három féle virág fordulhat elő. Rövid bibeszárú nőivarú virág, hosszú bibeszárú nőivarú virág, és a hímivarú virág, amely a pollent adja. Ezen virágok közül a kaprifügék tartalmazzák a rövid bibeszárú nőivarú, és a pollent adó hímivarú virágokat. Az ehető fügékben pedig csak hosszú bibeszárú nőivarú virágok vannak, hímivarú nincsen.
Fügedarázs-turizmus
Ezen fügedarázsturizmus egyik célja általában, hogy beporoztassák a saját fügéiket a jobb minőség (vagy szmirnai füge esetében a termésérés előidézése okán) elérése. Tudni kell azonban, hogy aki komolyan gondolkodik a fügedarázs telepítésén, annak rendelkeznie kell olyan kaprifügével, amelyik stabilan hozza a darázs életciklusaihoz elengedhetetlen mindhárom terméshullámot. A gyűjtök többsége ezért – köztük jómagam is – elkezd kaprifüge fajtákat gyűjteni. Nekem is van legalább öt fajta kaprim, közötük perzisztens kapri is (az a fajta, amelyik fügedarázs jelenléte nélkül is eléri azt a stádiumot, hogy pollent tudjon adni).
Ennek köszönhetően az országban sokkal több helyen lehet jelen a fügedarázs, mint azt hivatalosan feljegyezték. Éppen a napokban figyeltem fel rá, hogy a munkaheyemen lévő közel 20-25 éves szmirnai fügefa, amelynek eddig sosem érett be egyetlen szem temése sem, idén őszre beérlelte fügéinek 20-30%-át, amely biztos jele annak, hogy Budán megjelent a fügedarázs. Márpedig, ha Budán jelen van, jelen lehet az országban bárhol. Ezért mára egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy kizárólag a zalai domboldalon tudnak beérni a szmirnai fügék. Zala ezzel – ha nem is örökre, de átmenetileg biztosan – elvesztette eme egyedülállónak mondható tulajdonságát. Remélem, Budán is tartósan meg tud telepedni a fügedarázs.
A Blastophaga psenes (Linnaeus, 1758) bemutatása
A Blastophaga psenes a Blastophaga nemzetségbe tartozó darázsfaj. Több fügedarázs faj is létezik, amelyek bár életmódjukban hasonlítanak egymásra, megjelenésükben eltérőek lehetnek. Ezen eltéréseknek is köszönhető, hogy nagyjából miden füge fajnak saját beporzó darazsa van. A Blastophaga psenes (továbbiakban csak fügedarázs) a közönséges füge (Ficus carica) és a hozzá közel álló Ficus palmata beporzója.
Megjelenése: 2-3 mm. A hímek szárnyatlanok. Színük vörösesbarna, a potroh sárgásbarna. A nőstény alapszíne feketésbarna, csáptő erőteljes vörösesbarna, a csápízek kehelyformájúak, világosabbak. Az elülső szárny apexe lekerekített, a szegélyér enyhén homorú, a sugárér töve majdnem merőleges a costára, mediálisan ívben meghajlik, a disztálisan kiszélesedik, s az apikális rész többnyire kétágú, a lábak világos sárgásbarnák.
Földrajzi elterjedés: Palearktikum; őshazája feltehetőleg a mediterrán térség. Ezen kívül a fügeültetvények telepítésével megjelent az afrotropikus, a nearktikus, az orientális és az ausztráliai faunarégiókban is. Jelen van Dél-Európában és a Földközi-tenger medencéjében.
De térjünk vissza a fügedarázs és a füge szoros kapcsolatának bemutatásához
A fügedarázs élete rendkívül szorosan kötődik és függ a kaprifügék életéhez, és ez fordítva is igaz. Ezt nevezik kötelező kölcsönösségnek, ami annyit tesz, hogy egyik faj sem képes a másik faj nélkül az ivaros szaporodásra.
Az egész folyamat azzal kezdődik, hogy április körül, amikor a kaprifügéken megjelennek a tavaszi (profichi) fügék, az áttelelt téli fügékből (mamme) kirajzanak az azokban áttelelt fügedarazsak, és elkezdik keresni a profichi fügéket, amelyek ilyenkorra érik el azt a méretet, hogy képesek befogadni a fügedarazsakat. A fügedarazsak a kaprifügék serlegnyílásán keresztül befurakodnak a füge belsejébe. Eközben a szűk résen történő áthaladás közben elveszítik csápjaikat és szányaikat, de ezekre amúgy sem lesz többé szükségük, hiszen többé már nem lépnek ki a füge belsejéből.
.png)
.png)
A kaprifüge belsejében a termésfalon több ezernyi apró nőivarú virág található, amelyek rövid szárú bibéket tartalmaznak. Ezekbe a bibékbe teszik a fügedarazsak a petéiket, és ezzel egy időben egy speciális anyagot fecskendeznek a bibébe, ami arra ösztönzi, hogy bubacsot növesszen. Ezekben a gubacsokban fejlődnek nagyjából két, két és fél hónapig a fügedarazsak. A profichi füge belsejében a serlegnyílás körül találhatóak a hímivarú virágok, amelyek ilyenkor még fejletlenek, így pollent nem tartalmaznak még. Érdemes tudni, hogy csak a kaprifügékben találhatóak hímivarú virágok, a többi típusban (szmirnai, adriai, san pedro) nem. Miután a nőstény fügedarázs lerakta petéit, életcélját beteljesítve, elpusztul a füge belsejében.
Amikor eljön az idő, elsőként a hím fügedarazsak kelnek ki. A hím fügedarazsak igen robosztusak, és erőteljes felépítésűek. Megjelenésükben nem igazán hasonlítanak az általunk ismert darázs formára; hatalmas fejük van, nagy csáprágóval, és nincsenek szárnyaik és csápjaik sem. Életük egyetlen célja, hogy megtermékenyítsék a nőstényeket.Amint a hímek kikelnek, elkezdik keresni a még ki nem kelt nőstényeket tartalmazó gubacsokat, majd lyukat rágnak rá. Ezen a lyukon keresztül megtermékenyítik a még ki nem kelt nőstényeket, majd szép lassan elpusztulnak. Az ő szerepük a kaprifügék, és a fügedarazsak szimbiózisában véget is ért.
Ezt követően nem sokkal kikelnek a nőstény darazsak is, és a hímek által rágott lyukakon kibújnak a gubacsaikból, és elindulnak a serlegnyílás felé, hogy távozzanak a fügéből. Az elmúlt nagyjából két hónap alatt a profichi füge hímivarú virágai is beértek és csak úgy ontják a pollent. Mivel a fügéből ezeken a hímivarú virágokon keresztül lehet csak kijutni, a nőstény darazsak testét beborítja a pollen, mire kilépnek a szabadba. A kaprifüge profichi termésének életcélja ezzel beteljesedett, a kirajzás után nem sokkal lehullik a földre.
Ekkorra már a kaprifügéken megjelentek és növekedésnek indultak a nyári fügék (mammoni), és elérték azt a fejlettségi szintet, hogy képesek legyenek fogadni a fügedarazsakat és pollent. Ezt azzal adják a darazsak tudtára, hogy egy különleges illatanyagot termelnek. A profichiből kilépett, pollennel borított fügedarazsak (olyanok, mint akiket lisztbe forgattak) fügéről fügére szállnak, míg meg nem érzik azt a különös illatot. Ekkor a serlegnyíláson át belépnek a mamoni fügékbe (a fentebb írtakhoz hasonlóan elveszítik szárnyaikat és csápjaikat).
A nyári kaprifügék esetében picikét eltér a folyamat a tavaszhoz képest, ugyanis itt a darázs virágporral a testén érkezik. A darázs célja ezúttal is a szaporodás, így amint bejutott, elkezdi a fentebb már ismertetett módon a bibékbe a peterakást. Ugyanakkor sosem sikerül minden bibébe petét rakni, akármennyi darázs is jusson be egy mammoni fügébe, de virágpor ezekre is kerül. Azok a bibék, amelyekbe nem került pete, és a speciális vegyianyag, nem alakulnak át gubacsokká, hanem beporzódnak, ezzel megtermékenyülnek.
A többi fügetípus csapdája a darázs számára
A nyári kaprifügék megjelenésével egy időben jelennek meg az ehető füge típusokon (szmirnai, adriai, san pedro) a nyári termések, amelyet fő termésnek, vagy másodtermésnek neveznek. Ezek a fügék is szeretnének ivarosan szaporodni, így rá akarják venni a fügedarazsat, hogy porozzák be őket. Ezért pontosan olyan illatanyagot termelnek, mint a nyári kaprifügék, hogy véghezvigyék a csábítást.
Ugyanakkor ők sokkal agresszívebbek, és nem adnak semmit cserébe a fügedarázsnak. Ugyanis az ehető füge belsejében kicsit másabb, hosszú bibéjű nőivarú virágok vannak. Ezekhez a fügedarázs tojócsöve nem elég hosszú, így nem tudnak belepetézni. Amikor egy ilyen füge belsejébe lépnek be a pollennel borított fügedarazsak, nem tudnak szaporodni. Beporozzák az ehető fügét, hogy az csíraképes magot érlelhessen, de cserébe nem kapnak semmit. A darázs életfeladata teljesítése nélkül pusztul el a füge belsejében. Az ehető füge eztán ízletes terméssé érik, amelynek magjai csíraképesek. Ezt a fügét esszük mi, emberek is. Ebben a cikkben nem megyek bele a különböző típusaiba az ehető fügének, de azt tudni kell, hogy bizonyos típusok csak beporzást követően érlelnek termést, biznyos típusok meg anélkül is. Akit bővebben érdekel a téma, olvassa el az erről írt cikkemet. És hogy mi történik a darázzsal azután, hogy elpusztult a fügében? Vajon halott darazsat eszünk a fügével? Ezt lentebb fogom elmagyarázni.
A kis kitérő után folytassuk a kaprifüge életciklusával tovább
Újabb két, két és fél hónapig fejlődnek a fügedarazsak a füge belsejében, de ezzel egy időben a megtermékenyült bibékből életképes magot tartalmazó gyümölcsök kezdenek fejlődni. Amikor eljön az idő, elkezdenek kikelni a fügedarazsak. Éppen úgy, mint a tavaszi fügében, itt is előbb a hímek kelnek ki, majd megtermékenyítik a nőstényeket, és azok is kikelnek. A mammoni fügében azonban már nincsenek pollent is tartalmaző hímivarú virágok. A darazsak kilépve elkezdik keresni az addigra már éppen megfelelő méretű téli kaprifügéket (mamme), hogy lerakját az áttelelő generáció petéit. Amint a darazsak kilpének a mammoni fügéből, azok szép lassan lehullanak a földre a belsejükben lévő beérett, csíraképes magokkal.
A téli kaprifügékben megfelelő környezeti tényezők esetén áttelel a következő generáció, hogy tavasszal előlről kezdődhessen az egész ciklus. A kaprifügék nagyjából -10-12 fokig tudják megtartani téli fügéiket, ha ennél hidegebb van, elfagynak. A fügedarazsak nagyjából -8-10 celsius fokig képesek áttelelni. Ugyanakkor tudni kell, hogy a 2012-es rekord hideg tél után (amikor Pécsett is a kritikus hőmérséklet alá sülyedt a higanyszál jócskán) is maradtak életben áttelelő fügedarazsak, bár számuk jelentősen a megszokott alatt maradt. De pár túlélő fügedarázs is elegendő ahhoz, hogy a folyamat fennmaradjon.
Így teljesedik be a fügedarázs és a füge szimbiózisa
Láthatjuk tehát, hogy a fügedarazsak élete nagyon függ a kaprifügéktől, és ez fordítva is igaz. Ha valakiben megvan az a törekvés, hogy fügedarazsakat telepítsen, akkor első lépésként kaprifügéket kell telepítenie. Ezt, ha az adott hely mikroklímája nem engedi a téli áttelelést, megteheti dézsákban is. Így télen védett helyre viheti a kaprifügéket.
Mi történik a halott darázzsal a fügében?
A kérdés jogos, és egy időben sorra jelentek meg az olyan szenzációhajhász címmel ellátott cikkek, minthogy aki fügét eszik, az halott darazsat eszik, vagy hogy a vegánok nem ehetnek fügét. Persze a helyzet nem annyira drámai, mint amennyire a bulvárban lefestik. A füge termel egy speciális enzimet (ficin), amely a közel két hónapos érése során lebontja, és táplálék formájában felszívja a darazsat. Mondjuk úgy, hogy mire mi megsszük a fügét, addigra a füge már megette a darazsat. Ezért senkinek sem kell attól félnie, hogy amikor fügét eszik, akkor darazsak ropognak a foga alatt. A ropogás a füge maghéjának köszönhető, amelyek egyébként darázs jelenléte nélkül is kifejlődnek, csak akkor a belsejükben nincs mag. Egyen mindenki bátran sok-sok fügét, mert a füge egy rendkívül egészséges gyümölcs. 😊
Fügedarazsak Farmoson?
Az előbbiekben leírtak okán nekem mindenképpen tervem a fügedarazsak tartós betelepítése Farmosra, amihez már elkezdtem gyűjetni a különböző fajtájú kaprifügéket is. Egyelőre a telek nem feltétlenül alkalmasak a szabadföldi átteleléshez, de dézsában simán áttelelnek a kaprifügék, és ahogy Fazekas írta a tanulmányában:
„…A pécsi fügedarázs-populáció számára megjelenése óta a legnagyobb próbatételt a 2012. évi február havi extrém hideg időjárás jelentette. Ekkor, 2012. február 10-én, a Pécshez közeli pogányi meteorológiai állomáson -17 fokos minimumot mértek, és ezekben a napokban – az idokep.hu adatai alapján – többször is jóval -20 fok alatti hőmérséklet volt egyes környező, alacsonyabban, vagy völgyben fekvő településeken. Az ilyen alacsony hőmérséklet azt eredményezi, hogy a füge föld feletti része teljesen elpusztul, tavasszal csak tőből hajt ki. Ebben az időszakban a második szerző mérései és megfigyelései szerint a pécsi belváros felső részén, valamint a Mecsek lejtőin a minimum hőmérséklet -12 és -14 fok között alakult. Ez a hőmérséklet a növényekben általában nem okozott kárt, azonban a caprificus bokrokon az áttelelő, darazsakat tartalmazó termések kb. 95%-a megfagyott. Érdekes, hogy az egymás mellett elhelyezkedő, azonos hőmérsékletet elszenvedő termések közül egyesek sértetlenek maradtak, míg mások megfagytak. Miután egyetlen termésből is nagyszámú darázs fejlődik ki, ezért néhány jól áttelelő termés is elég a darazsak mecseki túléléséhez, és újbóli gyors elszaporodásához…”
Ennek alapján akár még az is megeshet, hogy szabadföldi körülmények között is áttelelne annyi kaprifüge a fákon, amennyi elegendő lenne a fügedarázs populáció tartós fennmaradásához, ha Farmos-szerte elegendő kaprifüge lenne ültetve. Remélem, ez a most még utópisztikusnak tűnő gondolat egyszer valósággá válhat... 😊
A füge beporzása másképp
Ha esélyünk sincs arra, hogy kertünkbe megtelepítsük a fügedarazsakat, akkor kísérletezhetünk esetleg a füge kézi beporzásával is. Ez egy nagyon mókás kísérlet, de nem feltétlenül zárul sikerrel a projekt, és ugye ehhez is kellenek kaprifügék, vagy legalább az azokból kinyert pollen.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!