Fügekörkép – fügefák a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Az egyik ismerősöm járt pár hete a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahonnan küldött pár fényképet a Nagyszikla előtt álló termetes fügefáról. 😲Annyira szép, formás volt az a fa, hogy rögtön elhatároztam, hogy megpróbálom kideríteni, mennyi idős, és milyen fajta. Vettem hát a virtuális tollam, és írtam egy levelet az állatkernek, amiben a Nagyszikla előtt álló fügefáról érdeklődöm.
A levelemre a mai rohanó világban nem megszokott módon, rendkívül hamar válasz érkezett az állatkert kertészeti- és botanikai osztályvezetőjétől, Serdült Ádámtól személyesen, amiben megírta, hogy az a fügefa bizony legalább 100 esztendős már. Leírta, hogy pontosan nem tudja, mikor lett ültetve, és nem emlékszik rá, hogy valaha is érte volna jelentősebb fagykár, tehát a látható mértete a tényleges korából fakadhat a fának.
Az osztályvezető meghívott minket az állatkertbe, hogy nézzünk szét, mert több fügefa is található az intézmény területén. Ezért pár nappal később felkerekedtünk a családdal, vonatra ültünk, és irány Budapest. Az állatkertben már vártak minket, és egy kedves kolléganő megmutatta nekünk a fügefákat, majd utunkra engedett, hogy tovább nézelődhessünk. 😊A kolléganőtől megtudtam azt, hogy egy bizonyos méretet elérve éretlenül lepotyognak a Nagyszikla előtti fügefák termései (elsőnek ezeket a fügefákat tekintettük meg).
Sosem érnek be rajta a fügék!
Ebből számomra az következett, hogy vagy szmirnai tipus, vagy pedig kaprifüge. Mivel van első terméshulláma is, én inkább kaprifügére tippelnék. Ami még érdekes, hogy mellette pár méterre van egy sokkal kisebb fügefa is, amely bár levélzetét tekintve teljesen azonosnak tűnik a nagyobikkal, de terméseit illetően egészen más. Ez sem érik be sohasem, de ez roskadásig volt méregzöldből lilásba hajló színű fügékkel, míg a hatalmas nagy fán jelentősen ritkásabban voltak fügék, és azoknak semmiféle lilásba hajló árnyalata nem volt. Azt gyanítom, a kettő nem egy fajta.
Végeztem egy kis kutatómunkát az interneten a Nagyszikla előtti hatalmas fügefa ügyében, és az állatkert honlapján találtam egy 1974-es arhív fényképet a Nagyszikláról. Mivel a kép igen régi és homályos, ráadásul fekete-fehér is, nem lehet apró részleteket meghatározni rajta. De határozottan kivehető egy vékonyka fácska a képen pontosan ott, ahol ma az a hatalmas fügefa áll. Az ágrendszer, és a habitus egyértelműen fügefára hasonlít, így én azt gondolom, hogy ez az a fügefa.
De akkor hogy lehet 100 esztendős, vagy öregebb?
Tudni kell, hogy a Nagyszikla nem igazi kőzet, hanem egy műszikla (az állatkert honlapján bővebben olvashatunk róla), amelyet emberi kezek alkottak. Ez a műalkotás 1910-re készült el. Annál előbb tehát egészen biztosan nem lehetett ott a fügefa. Tehát csak ezt követően ültethették oda a fát. Tudni kell azt is, hogy a második világháború során nagyjából porig bombázták az állatkertet a hozzá túl közel lévő vasút miatt, amely a háborúkban stratégiai célpont szokott lenni. Nem tudom, hogy a Nagyszikla mennyire sérült meg, de akár az is megeshet, hogy a fügefa korábban ott volt már, csak ekkor megsérült. Ha nem is sok, de valamennyi esély legalábbis erre is van...
Azonban ebben a teóriában én annyira nem bízom. A fenti fotón az a fa néhány évesnek tűnik maximum. Nem látni törzscsonkokat alatta, vagy bármi arra utaló jelet, hogy korábbi koros, de talajig elpusztult fa újjászületése lenne. Ezért én inkább azt vélem, hogy az a fügefa nagyjából 50 év körüli lehet, ami azért mindenképpen szép kor egy fügefánál a mi éghajlatunkon. 😊
Minden esetre egy dolog egészen biztos: egy ekkora fügefa alatt azért már el lehet bújni a nyári nap perzselő melege elől... 😎 Köszönöm a fotót az én drága feleségemnek, Dórinak! 💗
De nem csak a Nagysziklánál vannak fügék az állatkertben!
Az Elefántház minaretje mögött is található egy szép méretűre növekedett fügefa. Nem tudom, ez a példány hány esztendős lehet, de biztos, hogy nem túl fiatal. Ez a fa jelenleg a közönségtől elzárt területen van, és én is csak az illetékesek engedélyével léphettem be a területre. A fát közelebbről megszemlélve, látszik, hogy gyökérzetét agrofólia veszi körül (az a fekete alapon csíkozott anyag), ami azért viszonylag új találmány. A fólia elhelyezkedéséből az látszik, hogy amikor ezt a fát odaültették, már akkor sem aprócska csemete lehetett.
Aki nem ismerné az Elefántház történetét, annak az ide vonatkozó részt röviden összefoglalnám. Az Elefántház a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legismertebb műemlék épülete. Eredetileg a Vastagbőrűek Háza nevet viselte, szecessziós stílusban Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült 1912-ben.
Három évvel később, 1915-ben a minaretet az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Ez így is volt sokáig, míg végül az épület 1997-es felújításával vissza nem építették a tornyot (egyébként érdekessége még, hogy majdhogynem az egyetlen épülete volt az állatkertnek az Elefántház, amely a II. világháborút sérülés nélkül vészelte át).
Ezt a képet muszáj volt ideraknom, ha már szóba került az Elefántház. Fantasztikusan érezte magát ez a két elefánt, amint éppen játszottak a vízben. Látszott rajtuk, hogy boldogok. Úgy pancsoltak, ahogy a gyerekek szoktak a strandon. Fantasztikus volt egyszerűen. 😀
A kis elefántos pocsolós kitérő utána folytatnám ott, ahol abbahagytam. Mivel pontos információk nem állnak a rendelkezésemre, így csak következtetni tudok arra, hogy ez a fügefa nagyjából a 97-es építkezés után kerülhetett oda. Ugyanis a fa annyira közel van az épülethez, hogy szinte kizárt, hogy már annak megépítése előtt is ott lett volna. Eszmefuttatásom eredménye szerint tehát ez a fa nagyjából 26 éves lehet.
Találtam egy 1980-ban készült fekete-fehér képet az interneten az Elefántházról, amely olyan a szögből készült, hogy látszódnia kellene, ha már akkor is ott lett volna az a fügefa. De nincsen ott. A kép baloldalán kellene lennie a kupolás rész előtt (kattints a képre, hogy lásd a jelölést, hol kellenne lennie a fügefának). De ott egyik fa sem tűnik fügefának.
Sajnos azonban a fa komoly sérülést szenvedett valamikor az elmúlt idők alatt, ami látható is rajta. Az állatkert munkatársának elmondása szerint ezt a sérülést a látogatók okozták, amikor felmásztak a fára, hogy leszedjék róla az egyébként akkor még éretlen vagy félérett fügéket, az ág pedig letört. 😕
Mint látható, nem kicsike ág tört le. Az is lehet, hogy már eleve sérült, vagy beteg, esetleg gyenge ág volt. De akkor sem lett volna szabad felmászni rá. Szomorú történet ez, mert egy rendkívül szép és értékes növénynek sikerült ezzel oktalan módon maradandó sérülést okozni. Többek között ezért sem szabad felmászni rá. Meg persze azért sem, mert balesetveszélyes.
Most pedig mutatok egy gyönyörű légifotót az állatkert Elefántházáról, amelyen még teljes pompájában látható az említett fügefa. A kép 2011-ben készült. Csodálatos fotó...
.jpg)
Az állatkert munkatársai voltak olyan kedvesek, és adtak nekem gyökeres sarjakat és dugványokat is vághattam a fáról, így ebből a fügéből is lesz a gyűjteményemben. Ennek már csak azért is örülök, mert az elmondások alapján ezen a fán be is szokott érni a füge, ami azt jelenti, hogy adriai típusról van szó, amely a fügedarázs beporzó tevékenysége nélkül is érlel termést úgynevezett partenokarpikus módon. Nagyon kíváncsian várom, milyen fügét fog teremni... 😎
Fügék a Pálmaház körül...
Cikkem végére tartogattam a Pálmaház körüli fügéket, mert azok tűntek számomra a legfiatalabbaknak. Ezek nem lehetnek idősebbek, mint talán 10-15 év. Sajnos pontos infót ezek koráról nem kaptam. Mivel nem túl régi növényekről leget szó, így ezekről nem kértem szaporítóanyagot sem, és azt sem tudom, be szokták-e érlelni a terméseiket.
Minden esetre ezek is nagyon szép fügebokrok (és az a hatalmas gránátalmabokor sem épp szokványos). És ezzel el is érkeztem az állatkerti fügés történetem végére. 😊
Fontos kiemelnem még egyszer!
Az állatkert úgy szép, ahogyan van, és szépségének megóvása közös érdekünk és közös feladatunk. Ahogy állatokat nem macerálunk és nem viszünk haza engedély nélkül – legalábbis remélem, senki nem vitt haza egy zsiráfot sem az ingzsebében 😉 –, éppen úgy nem szabad az állatkert növényeihez sem hozzányúlni, megcsonkítani, megrongálni vagy épp hazavinni. Vigyázzunk rá együtt, hogy a következő generációk is olyan pompájában tekinthessék meg, ahogyan azt mi magunk is tehettük.
Csodás családi kaland volt!
Annyit azért még elmondanék, hogy egy nagyon szép napot sikerült eltöltenünk a családdal az állatkertben még úgyis, hogy elég sok helyen találkoztunk a „felújítás alatt” és az „átépítés alatt” táblákkal. De ez jó is volt, mert így láthattuk, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert folyamatosan épül, szépül és fejlődik. Utoljára több, mint hat éve látogattuk meg, szóval jó volt újra visszatérni.
Az állatkert munkatársainak pedig köszönjük a meghívást, és a sok-sok segítséget, amelyet ennek a cikknek a megírásához ott élőben, és azt megelőzően – illetve még utána is – több levélváltás alkalmával nyújtottak. Mindenkinek szerettel ajánljuk, hogy látogassák meg a Fővárosi Állat- és Növénykertet! 😊Ha pedig valakit érdekel, az állatkertből a Városligetbe látogattunk, hogy megtekintsük a Vajdahunyadvári fügéket is.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Nagyon jó cikk. Élmény volt olvasni. :) A nagy szikla előtti fa pedig tényleg fantasztikus! Kár, hogy sosem érik be rajta a füge.
VálaszTörlés