Tudvalevő, hogy hazánkban 2008-óta jelen van egy igen kis területen a fügedarázs (Blastophaga psenes), de eddig még más tájegységekről nem jelezték a jelenlétét. Azonban az utóbbi évtizedekben ahogy a nyaraink egyre melegebbek lettek, úgy váltak egyre enyhébbé a hazai telek, amely változás kedvezett a fügedarázs térhódításának.

Tény, hogy a fügedarázs igen különs kapcsolatban áll a kaprifügékkel, mivel csak abban tudnak szaporodni, így elterjedésükhöz a klimatikus viszonyokon túl szükséges a kaprifügék megjelenése is. És bár lajstrom nem készült az ország kaprifügéiről, én mégis biztos vagyok benne, hogy van elegendő belőlük az országban (legalábbis a nagyobb városokban biztosan) ahhoz, hogy a fügedarázs elterjedhessen.

Én Budapest XI. kerületében dolgozom, és a munkahelyemen van egy fügefa, amely hozzávetőleg húsz éves lehet nagyjából. Amióta az a fa ott van, soha senki sem látott rajta egyetlen érett fügét sem. Pedig minden évben terem bőven; folyamatosan tele van zöld fügékkel, de azok a cseresznye méretet elérve elfonnyadnak, és lepotyognak minden évben. Jómagam tizenegy éve figyelem ezt a fügebokrot, és ez idő alatt egyszer sem érett be rajta egyetlen szem füge sem. Kivéve idén!

Idén beérett a füge a Szent Imre Kórházban

Bizony, bizony. Már augusztusban felfigyeltem rá, hogy idén mintha nem dobálná el a fügéit a fa. Elkezdtem nagyobb figyelmet szentelni neki, és két-három naponta ránéztem. Saját szememmel nem láttam rajta fügedarazsakat, de az biztos, hogy amikor eljött az ideje, növekedésnek indultak a fügék.

Növekedésnek és színesedésnek, mígnem őszre beért a fán lévő fügék úgy harminc százaléka. Ekkor már szinte biztos voltam benne, hogy valami turpisság van a dologban, hiszen ez egy szmirnai tipusú füge, és csak akkor érhetnek be rajta a fügék, ha beporozza őket a fügedarázs.

Az úszáspróba

Az, hogy fügében a magok meg lettek-e termékenyítve, roppant egyszerűen kideríthető. Ki kell szedni a magokat a fügéből, le kell tisztítani róla minden gyümölcshús és rost maradványt, majd bele kell tenni egy pohár vízbe. A maghéj mindenképpen kifejlődik a fügékben a beporzástól függetlenül. Ha nincs beporozva, azaz megtermékenyítve egy mag, akkor a maghéj üres marad, abban levegő lesz. Az ilyen magok lebegnek, avagy úsznak a víz tetején. A megtermékenyített fügemagok egészen másként viselkednek. Azoknál ugyanis a maghéjon belül kifejlődik a csíraképes mag is, így azok fajsúlya nagyobb a vízénél, és elsüllyednek.

Így tehát roppant egyszerűen kideríthető, hogy egy füge magját megtermékenyítette-e a darázs, vagy sem. Azok a magok, amelyek lebegnek a víz tetején, mehetnek a komposztra, mert másra nem jók. Amelyek azonban elsüllyednek, azok csíraképesek, azokból akár füge csemetéket is nevelhetünk magról (azonban azt érdemes tudni, hogy ezek túlnyomó többsége kaprifüge lesz majd).

Elsüllyedtek a magok

A munkahelyemen idén váratlanul beérő fügékből kiszedett magok 90%-a elsüllyedt a vízben. Ez számomra teljesen egyértemű bizonyíték a megtermékenyítésre. És mivel a fügét csak a fügedarázs (Blastophaga psenes) tudja beporozni, így egészen biztos, hogyha nem is tartósan, de idén mindenképpen jelen volt a környéken a fügedarázs. Figyelni fogok rá a jövő szezonban is, hátha akkor is jelen lesznek. Remélem, sikerül kézzelfogható bizonyítékot találnom az állításomra, miszerint Budapesten megjelent a fügedarázs. A kicsírázott magokból pedig megpróbálok kinevelni pár füge csemetét. Kíváncsi leszek erre a kísérletre.

Mint a képeken is látható, a magokat elültetve szépen elkezdtek fejlődni, ami nagyon bíztató. Mindenképpen kinevelem őket, hogy megtudjam, miféle füge lesz belőlük (valószínűleg kapri vagy szmirnai).

Felhívás!

Szeretném megtalálni a környéken azt a kaprifügét, ahol a darazsak áttelelhetnek, és ahol szaporodhattak. Ezért mindenképpen szeretném megkérni azt, aki Budapesten a Szent Imre kórház  környékén lakik, hogy jelentkezzen, ha

• olyan fügéje van, amin minden évben van termés, de sosem szokott beérni.
• olyan fügéje van, amin a termések megnőnek, majd elfonnyadnak és leesnek, a belsejükben pedig por található
• olyan fügéjük van, amin minden évben van termés, és sosem érett be eddig, de idén mégis beérett

A jelentkezéseket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre várom. Ha fényképeket is küldtök a fügékről, akkor mindenképpen fényképezzetek le egy félbevágott fügét is. Jó minőségű, éles képeknek örülnék a legjobban.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.