Kúszófüge (Ficus pumila var. pumila), avagy ámpolnafikusz
A mostani posztom alanya a Kúszófüge lesz (amelyből épp a napokban sikerült beszereznem egy gyönyörű cserepes példányt), vagy másik nevén az ámpolnafikusz (Ficus pumila var. pumila – továbbiakban csak Ficus pumila). Ez a liánszerű, örökzöld kúszónövény a mi éghajlatunkon leginkább szobanövényként tartható, de mivel termő fikusz faj, így gondoltam, írok róla. Na meg amúgyis megtetszett nekem, így hát beszereztem egyet. Ezt a fügét nem nehéz beszerezni, nem olyan ritkaság, mint néhány más társuk, szóval ha kedvet kaptok hozzá, csak keressetek rá a neten, és biztosan fogtok találni helyet, ahol megvásárolható. 😊
A Ficus pumiláról már olvashattatok korábban a Fügés emberen, amikor büszkén mutattam be régóta vágyott 'Rurh Bancroft' (Ficus carica x pumila) fügém beszerzését, ami két ficus faj (a közönséges füge, és a kúszófüge) hibridje. Most beszereztem egy kúszófügét, és ennek apropóján gondoltam, írok is róla pár sort.
A kúszófüge (Ficus pumila) bemutatása
A kúszófüge egy liánszerű növény, amely függőlegesen, és vízszintesen is képes terjedni. Hosszú indáival akár 4-5 méteres magasságokba is fel tud kúszni. Ehhez különleges módszert alkalmaz: a léggyökerei ragacsos tejnedvet választanak ki, amellyel szó szerint odaragasztja magát nagyjából bármilyen porózus felülethez. Ezért, ha lakásban kívánjuk tartani, akkor figyelni kell erre. Rendszeres metszéssel azonban jól kordában tartható ez a különleges növény.
Szív alakú, vagy ovális levelei aprók, erre utal latin nevében a pumila (törpe) szó is. A fiatal levelek bársonyosan puhák, majd ahogy öregszenek, egyre inkább keménnyé, bőrszerűvé válnak. Szereti a magas páratartalmat, és ha a talaja állandóan nedves, de nem tűri a pangó vizet. Az öntözéssel éppen ezért óvatosan kell bánni, mert könnyen rohadásnak indulhatnak a gyökerei, ám ugyanakkor a szárazságot sem bírja, ha gyökérlabdája kiszárad, elkezdi hullajtani a leveleit.
A huzatot nem viseli jól, ezért – főként lakásban tartva – ügyelni kell, hogy huzat, és hirtelen hőmérsékletváltozás ne érje. Kimondottan megfelelő számára a 20-24 fokos szobahőmérséklet. Tavasszal azonban kiköltöztethető a szabadba, ahol félárnyékos, vagy szűrt napfényes helyet válasszunk számára. A fagyokat nem viseli el (+1 Celsius fok a minimum, amit még elvisel), így télre mindenképpen vigyük be a lakásba.
Terem ehető fügét a kúszófüge?
Igen és nem. Saját élőhelyén a kúszófüge terem ehető fügét, de mivel a beporzását ennek a fügének is csak egyetlen fügedarázs faj, a Wiebesia pumilae [Blastophaga pumilae] képes elvégezni, így nálunk nem fog teremni. Ez a darázsfaj ugyanis hazánkban ismeretlen. Ebből következik, hogy kedvező környezeti viszonyok esetén megjelenhetnek rajta a kis fügék, de azok még az érés előtt le fognak potyogni, mert nem képesek a beporzás nélküli érésre, azaz a partenokarpiára.
Ha azonban az a különös eset állna fent, hogy a terméseit sikerülne beporozni, akkor gyönyörű szép lilára érnének a fügéi, amelyek igen különlegesen néznek ki (címlapkép – Hong Kong). De mint mondtam, a beporzó darázs hiánya miatt erre idehaza rendkívül csekély az esély.
Azt is érdemes tudni, hogy a kúszófüge, a közönséges fügéhez hasonlóan kétlaki, azaz külön növényen nőnek a hímivarú, és külön növényen a nőivarú virágok. A sikeres beporzáshoz tehát szükség lenne a Ficus pumila mindkét ivarú növényére, amely még jobban megnehezíti a kiskerti termésérlelést. De ezek az apróságok ne tartsanak vissza senkit attól, hogy saját kúszófügét neveljen, mert mint minden fikusz faj, ez is csodálatos növény. 😊 Ha pedig megtetszett a Ficus pumila, akkor nézzétek meg az egyik változatáról, a zseléfügéről (Jelly Fig) írt cikkemet is, garantáltan fog az is tetszeni. 😎
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Két pontosítás,
VálaszTörlésA fagytűrő képessége jobb mint a leírtak. Kiültetve adult formájában vedett helyen takarva -15 fokot is kibír.
A beporzó rovar a fügedarázs évek óta jelen van hazánkban, a pécsi kaprifikuszokban mindig megtalálható.
A fagytűrésre vonatkozó infókat nem tudom cáfolni (de megerősíteni sem). Több különböző állítást is találni a Ficus pumila hidegtűréséről, és a legtöbb helyen azt olvastam, hogy nem túl jó fagytűrő. Amint lesznek saját tapasztalataim, azokkal frissíteni fogom az írást.
TörlésEllenben ami a beporzását illeti, biztosan nem állja meg a helyét az állításod. A legtöbb ficus fajnak saját beporzó darazsa van. Magyarországon egyetlen fügedarázsfaj megjelenését írták le Pécs körül, az pedig a Blastophaga psenes. Ez a fügedarázs csak és kizárólag a Ficus carica és a Ficus palmata fügék beporzója, más fügefajt nem poroz be. A Ficus pumila beporzó fügedarazsa pedig a Wiebesia pumilae, ami csak és kizárólag a Ficus pumilát és annak változatait porozza be. Ez a fügedarázs azonban nincs jelen Magyarországon.
De ugyanezt beleírtam a cikkbe is, kérlek legközelebb figyelmesen olvasd el, mielőtt kommentet írsz, mert én érzem kellemetlennek, hogy önmagamat kell ismételjem. 😏