A füge ecetesedése, cefrésedése, avagy mitől rohad meg a fán a füge
Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán.
Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak problémát.
De hogyan jut be az élesztőgomba a fügébe?
Ennek több módja is lehet. Bejuthatnak külső sérüléseken, mint amilyeneket például a madarak okoznak, amikor bele-bele kóstolnak egy-egy fügébe. A darazsak is megkezdhetik a füge héját, és az általuk okozott sebeken, nyílásokon keresztül is bejuthatnak az élesztőgombák a füge belsejébe. De ezek általában csak egyedi esetek, nem érintenek minden érett fügét a bokron, így általában emiatt még nem panaszkodik az ember, mert többnyire talál elég ízletes, érett fügét magának.
De van ennél sokkan meghatározóbb tényező is, mégpedig az eső. A füge teljes teljes érésében érkező csapadék hatására szokott nagyobb mennyiségben előfordulni a cefrésedés, mert a víz még az alig nyitott serlegnyílású fügéken is be-be tud szivárogni, és ilyenkor viszi magával a mikroorganizmusokat is.
Hogyan ecetesedik meg a füge?
A fügében lévő cukor, és a kívülről a vízzel bejutó élesztőgombák elkezdik a cukrot lebontani alkoholra és széndioxidra. Ezt nevezzük alkoholos erjedésnek, és ezt használjuk például (ellenőrzött körülmények között) amikor finom házi fügebort készítünk. Ettől lesz az a jellegzetes cefrés szag ilyenkor. Ezt követi az ecetsavas erjedés, ugyanis a levegőben folyton jelenlévő ecetsav baktériumok meg az alkoholt bontják le vízre és ecetsavra, ezért savanyodik meg a füge a fán.
Így módon a nem teljesen érett fügék is meg tudnak ecetesedni tehát, és így elromlott fügék már nem túl gusztusosak, sok esetben fel is repednek, elpépesednek és az ecetes-cefrés szag miatt rendkívüli módon vonzzák a darazsakat és a gyümölcslegyeket, muslicákat is, amelyek tovább fokozzák a károkat, hiszen a gyümölcslegyek és muslicák nyomán kukacok jelennek meg a fügében, amitől még undorítóbbá válnak.
Ha nem jön eső, jönnek a muslicák...
Nem kell feltétlenül eső ahhoz, hogy beerjedjenek a fügék és a fán rohadjanak meg. Vannak olyan fajta fügék, amelyeknek a serlegnyílása nem teljesen zárt, hanem félig, vagy akár teljesen nyitott. Az ilyen fajtákba könnyen bele tudnak mászni a különböző rovarok, amelyek szintén (akaratlanul) behordják a füge belsejébe az élesztőgombákat a lábaikon, amelyekkel előzőleg a füge külső felületén mászkáltak.
Ez a jelenség azonban nem jellemző a félig érett fügék esetében, csak a teljesen érett fügéknél, amelyek már annyira fel vannak cukrosodva, hogy vonzzák a rovarokat is, nem csak minket. És bár a legtöbb esetben a muslicák okozzák a bajt, de azért a hangyák és a fülbemászók is szeretnek belemászni a füge belsejébe, sőt, a kétszínű gyümölcsfénybogárnak is kedvelt szokása bemászni az érett fügékbe.
Hogyan előzhetjük meg a füge ecetesedését?
A válaszom elszomorító lesz, mert sehogy. Ez leginkább fajtafüggő, így nagyon fontos a jó fajtaválasztás. Vannak fügék, amelyek nem annyira hajlamosak az ecetesedésre. Ha ilyet ültetünk a kertünkbe, akkor nem, vagy csak elenyésző mennyiségben fogunk erjedt fügékkel találkozni. De ha olyan fügénk van, amelyik hajlamos az ecetesedésre, azzal nem fogunk tudni mit kezdeni. Esősebb, párásabb időben szinte biztosan számolnunk kell majd a kárral ha éppen érésben van a fügénk. De a szárazabb szezonokban kisebb lehet a kár mértéke.
Én mindenképpen azt javaslom, hogy ha évről-évre visszatérő probléma a füge erjedése a fán, akkor érdemesebb kiszedni és olyan fajtát ültetni a helyére, amelyik nem hajlamos erre. Itt a Fügés emberen számtalan fajta fügéről írtam már fajtabemutató cikket, és szinte mindegyiknél megemlítem, hogy az adott füge hajlamos-e a cefrésedésre, nyitott-e a serlegnyílása, stb. Válasszunk tudatosan fügét, ne az alapján, hogy szép lila legyen.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!