füge-levélbolha , Homotoma ficus , kártevő , növényvédelem ,

Idén is támad a füge-levélbolha, így védekezhetsz ellene

A füge-levélbolha 2022-es magyarországi megjelenése óta folyamatosan jelen van, és egyre nagyobb területek hódít meg. Olvasóimtól is egyre több olyan levelet kapok, amelyben a füge-levélbolha (Homotoma ficus) megjelenéséről panaszkodnak, és tanácsot kérnek, hogyan védekezhetnének ellene.

Írtam már cikket korábban a füge-levélbolha elleni védekezés lehetőségeiről, de akkor nem tértem minden lehetőségre, az akkori cikk elsődleges célja egy felhívás volt, hogy küldjetek nekem minél több észleléet erről a kártevőről. Ez úton is köszönöm a sok-sok visszajelzést, amit küldtetek. Ezekből is látszik, hogy sajnos igen stabilan megvetette a lábát a füge-levélbolha hazánkban. Én jómagam a Budavári Török kerti fügéken is felfedeztem a kártevőket, szóval Pécsről sikerült feljutnia a fővárosba is már. A kertészetek pedig majd gondoskodnak – természetesen nem szándékosan – arról, hogy szétpostázzák az ország minden pontjára.

De milyen kártevő is a füge-levélbolha?

Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is láthatóak. A cikk elolvasásától függetlenül érdemes lehet az alábbi videót is megnézni, amelyben a kártevőt mutatom be, és haza terjedéséről is beszélek.

A lárvák aprók, lárva életük nagy részében zöld színűek, sokszor nagy tömegben találhatóak a füge levelének a fonákján, az erek közelében. A füge-levélmollyal szemben a faj kártétele nem feltűnő, nem rág, és nem sző hálót, a szívogatása nem okoz látható kárképet, valamint a növény vitalitását sem csökkenti észrevehető módon még nagyobb fertőzöttség esetén sem. Jelenlegi tudásunk szerint a gyümölcsöket sem károsítja, csak a levelekből szívogatott nedvekkel táplálkozik. Ugyanakkor feltűnő lehet már viszonylag korán a viaszos fedőréteg. Apró fehér viaszos pamacsokat találhatunk a környezetükben, amelyek feltehetőleg a védekezésüket és a rejtőzködésüket szolgálják.

Valamint mézharmatot választanak ki, mint a levéltetvek, így árulkodó jelek lehetnek a lentebbi levelek színén a csillogó ragacsos pöttyök is, amelyekért sajnos a levéltetvekhez hasonlóan a hangyák a füge-levélbolhákkal is szimbiózist alakíthatnak ki. A hangyák a cukros ürülékért cserébe védelmezik a füge-levélbolhák lárváit. Sajnos a fertőzött növényekkel szomszédos fügék kolonizációjában is segíthetik a füge-levélbolhákat a hangyák, hiszen a lárvák még röpképtelenek. Ez előre vetíti, hogy a harc ellenük nem lehet sokkal sikeresebb, mint a levéltetvek ellen. 😒

A füge-levélbolha lárvái öt lárvastámiumon mennek át, mire kifejlett rovarokká válnak. Az első stádiumban nagyon aprók, sárgás fehér színűek, szabad szemmel alig láthatók. Később kialakul a fajra jellemző lárva forma és színe is zölddé válik. Ez a kártevő bábozódás nélkül fejlődik kifejlett rovarrá, az utolsó fejlődési szakaszokban pedig a színe már sok esetben inkább barnás, mint zöld. Végül május körül érik el a kifejlett füge-levélbolha formát, amely formájukban már röpképesek. Májusban elhagyják a füge növényeket, és más dísznövényekre vándorolnak, ott töltik a nyarat és az őszt.

Ezt követően október környékén tömegesen térnek vissza a fügebokrokra, ahol párosodás után leteszik tojásaikat a csúcsrügyek rügytakarói alá, illetve az azokhoz közeli kéregrepedésekbe, majd elpusztulnak. Megfelelően enyhe tél esetén tojás alakban vészelik át a telet, majd tavasszal kezdődik elölről az életciklusuk.

Ez a videóm már a cikk megírása után készült egy budai fügebokorról a XI. kerületben, és jól látható rajta, hogy bizony igen erős a fertőzöttség mértéke. Sajnos szépen lassan az országban mindenhol meg fog jelenni a füge-levélbolha, és éppen olyan általános és megszokott lesz a jelenléte, mint a füge-levélmolyé... 😒

Hogyan védekezzünk a füge-levélbolha ellen?

A védekezésre sajnos kémiai szerek nem nagyon állnak rendelkezésre tekintve, hogy a füge esetében nincsenek hazánkban engedélyezett vegyszerek. Ezért ha a szabályokat be akarjuk tartani, nem sok eszköz van a kezünkben. Ha mégis kemikáliákhoz szeretnénk nyúlni, érdeklődjünk a gazdaboltban. Általánosságban az egyéb levélbolhák, levéltetvek és pajzstetvek ellen hatásos készítményektől remélhetünk némi sikert. Ilyen szerek például a Mospilan 20 SG és a Lamdex Extra. Ezeket egy permetezőtankba kell elkeverni és együtt kijuttatni. Ha szükséges, két hét múlva a kezelést meg lehet ismételni.

Ha azonban a biológiai védekezésre fektetnénk a hangsúlyt, akkor a következő módszereket próbálhatjuk ki. Az olajos szerek általában hatásosak, mert kiszárítják és megfojtják a kártevőket. Neem olaj, vagy narancsolaj lehet a segítségünkre. Ezen kívül mi magunk is készíthetünk ellenük házi szert, amely mind ránk, mind a növényeinkre teljesen veszélytelenek. Ehhez egy liter vízbe keverjünk három evőkanál 10%-os ecetet és három evőkanál mosogatószert vagy folyékony szappant. Keverjük el alaposan, és várjuk meg, amíg a habja elül. Utána ezzel permetezzük be a levelek fonákját. Fontos, hogy a szernek nem csupán érintkeznie kell a kártevőkkel, hanem be is kell fednie azokat, azaz jó alaposan be kell fújni. Ez a módszer képes igen jelentős mértékben gyéríteni az állományt.

Mikor kell a védekezést elkezdeni?

Minél előbb. Mint fentebb már írtam, a kártevők a csúcsrügyek rügytakarói alatt, illetve az esetleges kéregrepedésekben a csúcsrügyek közelében telelnek át tojások formájában. Amikor a környezeti tényezők megfelelőek ahhoz, hogy a füge felébredjen téli álmából, akkor válik a környezet megfelelővé a tojások keléséhez. A kikelt lárvák már a rügyekben elkezdik a károsítást, mint az a fotón is látható.

Később pedig a levelek fonákján a vastagabb erek mentén csoportosulnak. Itt egészen nagyjából májusig fejlődnek, miközben öt lárvastádiumon mennek keresztül. A védekezés időzítésénél kulcs fontosságú, hogy még azelőtt tegyük meg a szükséges intézkedéseket, mielőtt kifejlett rovarrá válnának, tehát jó, ha legkésőbb április közepe-vége felé akcióba lépünk.

Muszáj védekezni a füge-levélbolha ellen?

Jelen tudásunk szerint a kártevő nem okoz komoly károkat a növényben, nem károsítja a gyümölcsöket sem, sőt! A füge növény vitalitását sem befolyásolja jelentősebben még nagyobb fertőzöttség esetén sem, szóval én a magam részéről azt mondanám, hogy nem feltétlenül kell kemikáliákat alkalmazni ellenük, mert azzal többet ártunk, mint használunk, hiszen kertünk hasznos rovarjait is elpusztíthatjuk, amelyek segítségünkre lennének, mint például a ragadozó poloskák és a katicabogarak.

Bizonyított tény, hogy a füge-levélbolha lárváit is szívesen fogyasztják a katicabogarak és lárváik is, valamint a különböző ragadozó poloskafajok is (ezen poloskafajok nem mindegyike van jelen az országban, de bármikor megjelenhetnek), valamint ahogy azt egy korábbi cikkemben már bemutattam korábbi cikkemben már bemutattam, a zengőlegyek lárvái is képesek megtizedelni a füge-levélbolha lárvák kolóniáit. Ezért én a magam részéről nem érzem szükségszerűnek az ellenük történő hadviselést, bár igaz: Farmoson eddig még nem találkoztam a természetben ezzel a kártevővel. Innen-onnan kapott cserepes fügéken és szaporításra kapott dugványokon már felfedeztem, de azokon megszüntettem a fertőzést. Köztudott, hogy szoktam metszésből származó dugványokat eladni időszakos jelleggel, és ilyenkor mindig fertőtlenítem a dugványokat, mert fontos számomra, hogy tőlem ne kapjatok semmilyen kártevőt vagy kórokozót a szaporítóanyagokkal. Egyébként engem nem zavarna a füge-levélbolha jelenléte.

Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy az utóbbi időben olyan durva füge-levélbolha fertőzöttséget tapasztaltam például Budapest bizonyos részein, amely mérték már megfontolandóvá teheti a kémia védekezést. Ezt azonban nagyon meg kell gondolni, mert ezek a szerek nem csak a kártevőket, de a kertünk számára hasznos rovarokat is megtizedelhetik.

Felhasznált források: akjournals.com, entnemdept.ufl.edu

További tartalmaim a témában:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge ( Ficus Carica)  téli védelme. A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -1

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu