A Fekete fügelégy (Silba adipata) megjelenése Magyarországon
A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF.
Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország). Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták.
A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezetben ki tudom nevelni őket. Egy zárt, átlátszó dobozba elhelyeztem azokat a fügéket félbevágva, amiben a nyüveket találtam, majd a tetejét úgy zártam le, hogy szellőzni tudjon, de az esetlegesen kikelő légy ne szökhessen meg. A lárvák másnapra bebábozódtak, és egészen 10 napig báb állapotban voltak, majd a 11. nap reggelén már ott repkedtek a kikelt legyek a dobozban.
Ezeket alkoholba áztatva postára adtam a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba, ahol megtörtént a rovar azonosítása, így hivatalosan is kimondható, amit eddig nem hivatalosan is sejtettünk: hazánkban is megjelent a fekete fügelégy (Silba adipata). Ez már a sokadik kártevő a sorban, hiszen a régóta jelenlévő füge-levélmoly (Choreutis nemorana) után alig pár éve jelent meg nálunk a füge-levélbolha (Homotoma ficus) is. De míg azok csak levélkárosítók és a termésmennyiségen érdemben nem befolyásolják, addig a fekete fügelégy sajnos komolyan képes a termés megtizedelésére is. A fekete fügelégy vélhetően Ausztria vagy Németország felől lépte át határunkat, mert az első észlelések és hozzám beérkező jelzések az ország azon része felől érkeztek.
Hazai észlelések térképen
Gondoltam, hasznos lehet egy térképek készíteni a hazai észlelésekről. Az alábbi térképre azokat az észlelési pontokat tettem fel, amelyekről azt vélem, hogy valóban a fekete fügelegyet, vagy annak tipikus kárképét észlelték. Ahonnan kaptam fotót, ott azt is csatoltam az észleléshez.
Eredjünk együtt a fekete fügelégy nyomába!
Ha úgy véled az itt olvasottak alapján, hogy nálad is megjelent a fekete fügelégy, akkor kérlek írj nekem egy e-mailt a FUGESEMBER[kukac]GMAIL[pont]COM címre. Csatolj hozzá egy vagy több jó minőségű fényképet a kártevőről, vagy az észlelt kárképről, írd meg a település nevét és az észlelés dátumát. Előre is köszönöm, hogy segíted a kártevő hazai jelenlétének felderítését.
Röviden a Fekete fügelégyről (Silba adipata)
A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. Lárvái azonban csak a közönséges fügét tekintik tápnövényüknek. Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.
A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezethet, de ez nem minden esetben történik meg, sokszor még be is tudnak érni a károsított fügék. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át, hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. Bővebb információ a kertevőről korábbi cikkemben: Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?
Nem minden esetben hullik le a károsított füge
Az előző bekezdésben már utaltam rá, hogy bár a szakirodalom azt írja mindenhol, hogy a fügelégy által károsított fügék idő előtt lehullanak a bokorról, a tapasztalat sokszor mást mutat. Több olyan fotót is kaptam, amelyeken a fügelégy tipikus kártétele látszik beérett fügéken. Sejtésem szerint ez azért lehet, mert a fügelégy nem károsított a füge nyaki részét, így nem szűnt meg a tápanyagellátása, tovább tudott nőni és fejlődni a károsítás ellenére.
Az ilyen fügék beérnek teljesen, és sok esetben csak a héjukon látszik egy-egy folt, ami arra utalhat, hogy nincs vele rendben. Ez általában azon a részen van, ahol a fügelégy lárvája már a bőr alatt jár, mielőtt kirágta volna magát a fügéből. Tehát ha a bekezdés feletti fotóhoz hasonló érett fügét találunk a bokron, joggal gyanakodhatunk a fekete fügelégyre.
Fügedarazsakkal a fekete fügelégy ellen
Egy kutatás során azt az észrevételt vizsgálták kontrollált körülmények között, miszerint a fekete fügelégy kevésbé károsítja azokat a fügéket, amelyeket már beporzott a fügedarázs. Ehhez a kutatáshoz Brown Turkey fügét használtak, és azt tapasztalták, hogy míg a nem megporzott fügék esetében a fekete fügelégy kártétele 59,62%-os volt, addig a beporzott fügéknek mindösszesen 0,55%-át fertőzte meg a fügelégy. A kutatók azt találték, hogy ennek az oka, hogy a beporzást követően megváltozik a füge kémiai összetevőinek az aránya, így a belőle áradó illatok is. A legyek ezt érzékelik, és jelentősen kisebb érdeklődést mutatnak a már beporzott fügék iránt. Ugyanakkor azt hozzátették, hogy sajnos a fekete fügelégy még azelőtt károsíthatja a fügéket, hogy azok egyáltalán fogékonyak lennének a fügedarázsra, illetve maguk a kaprifügék is veszélyben vannak.
Az entomopatogén gombák olyan anyagokat választanak ki, amelyek segítik a gazdaszervezetbe a bejutást. A kijuttatott gombák spórái víz és rovarok segítségével terjednek. Nedves környezetben a rovarok felszínére került spórák kicsíráznak. A gomba a rovar kutikuláján keresztül belenő az állatba ezzel elpusztítva a gazdatestet. — www.biokontroll.hu
Egy másik tanulmányban pedig azt vizsgálták, hogy különböző növényi kivonatokkal és gombákkal hogyan lehet BIO módszerekkel felvenni a harcot a fekete fügeléggyel, ugyanis a kémiai rovarölő szerekkel lehetetlenné válik a fügedarazsak munkája, mert a nem annyira szelektív szerek őket is elpusztítják. Jó eredeményeket értek el a következő növények kivonataival: Centaurium spicatum, Prunus laurocerasus, Pyracantha coccinea, Sorbus aucuparia, illetve a Beauveria bassiana entomopatogén gombával.
Parazitoid darazsak a fekete fügelégy ellen
Filippo Silvestri a Fekete fügelégyről szóló munkájában jegyzi, hogy a fügelégy bábjaiban egy apró (2 mm hosszú) parazitoid élősködő jelenlétét figyelte meg, amelynek neve Pachyneuron vindemmiae. A szerző leírja, hogy a faj nősténye megkeresi a fekete fügelégy bábjait, amelyek a talaj felszínén a lehullott fügék között vannak, illetve azokat, amelyek rosszul elrejtve, kis mélységben vannak a talajban, és egy tojást a báb belsejébe helyez a nimfára (nem a nimfába).
Az ebből a tojásból kikelő lárva a Fekete fügelégy bábjával táplálkozik, és miután teljesen kifejlődött, a Fekete fügelégy bábján belül bábbá alakul. Ezután a kifejlett Pachyneuron vindemmiae a bábjából és a Fekete fügelégy bábjából bújik elő. A parazitoid darázs teljes fejlődése a petétől a kifejlett egyedig nyáron 15 napot vesz igénybe, szeptembertől novemberig pedig 16-23 napot. Sajnos azonban jelen ismereteink szerint ez a parazitoid darázsfaj még nem jelent meg hazánkban, de miután a fügelégy megjelent, talán erre a rovarra is számíthatunk.
Kemikáliákkal a fekete fügelégy ellen
A kémiai védekezés jelen pillanatban hazánkban nem lehetséges, mert nincs a füge kultúrákban hivatalosan engedélyezett növényvédőszer. Ugyanakkor a felszívódó rovarölő szerek hatékonyak lehetnek ellene, de ha fügedarazsakkal is szeretnénk kooperálni, akkor ezt el kell felejteni, mert ezek a szerek a számunkra hasznos fügedarazsakat is elpusztítják. A másik ok amely a vegyszeres védekezést nehezíti, hogy a teljes szezon alatt károsít, hiszen éretlen füge mindig van a bokron, akkor is, amikor már tucatjával érik is a gyümölcs. Ilyen körülmények között pedig nem szabad vegyszereket alkalmazni. Megoldás lehetne (ha lenne engedélyezett szer a fügére) a szezon elején történő erős vegyszeres védekezés, hiszen azzal erősen gyéríteni lehet a kártevők első nemzedékeit, hogy kisebb egyedszámmal károsítsanak a szezon további részeiben. De ez csak addig működhet, amíg nincs a szomszédságban máshol is füge, ahol nem védekeznek a kártevő ellen...
Fekete fügelégy vagy valamilyen másik kártevő?
Fontos egy bekezdést szentelnem annak is, hogy felismerjük a fekete fügelégy kárképét. Nagyon sok megkeresést kapok fotókkal illusztrálva arról, hogy szottyadásig érett fügékben találtok légy lárvákra hasonlító kukacokat. Tisztázzuk tehát, hogy a fekete fügelégy csak az éretlen fügéket fertőzi meg. Azokat, amelyek zöldek, kemények és fejlődési idejük felénél járnak kb. Hogy mitől lehet még kukacos a füge, arról már írtam korábban cikket, de pár szóban itt is összegzem.
Az érett fügékben esetlegesen található lárvák más lehetséges kártevők lárvái. Ilyen kártevők lehetek a különböző muslica fajik, mint például a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), vagy a különböző gyümölcslegyek, mint például a Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata). Ezek a rovarok azonban a fügeléggyel ellentétben kizárólag a teljes érésben lévő fügéket támadják. Ezért fontos elkülöníteni mindig, hogy érett vagy éretlen fügében lett észlelve a lárva.
Források:
- Characterization of terpene synthase genes potentially involved in black fig fly (Silba adipata) interactions with Ficus carica
- Utilization of certain plant extracts and entomopathogenic fungi for controlling the black fig fly, lonchaea aristella on fig trees
- Silba adipata info website
- WaspWeb - Pachycrepoideus vindemmiae (Rondani)
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!