A Fekete fügelégy (Silba adipata) elleni védekezés lehetséges módjai
Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata). Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős.
De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz.
A fekete fügelégy elleni védekezés lehetséges módjai
Sajnos, mint már sokan tudják, kiengedtük a Dzsint a palackból és megjelent idehaza a fekete fügelégy (Silba adipata). Cikkem megírásának pillanatában a Tiszántúlt leszámítva az ország nagy részéből érkeztek már észlelések, mindössze két hónappal az első lehulló, nyüves fügékről szóló beszámolót követően, mint az alábbi, folyamatosan frissülő térképen látható is.
Külföldi tapasztalatokból tudjuk, hogy ahol megjelenik, ott akár 80-90%-os termésveszteséggel is kell számolni. Hazai tapasztalatok híján összeszedtem néhány védekezési és megelőzési módot, amit külföldön használnak és néhány saját ötletemet is, amit idén vagy jövőre kipróbálok. Sajnos a legtöbb megoldás háztáji körülmények vagy nagyobb bokrok esetében igen körülményes. Mivel egy hazánkban új kártevőről van szó a felsorolt növényvédőszerek nagy része még nem bizonyított valós körülmények között.
Fontos, hogy ha éretlenül lehulló, az oldalán lyukas, netán féloldalasan elszíneződött fügéket találunk azokat minél hamarabb gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Égessük el, dobjuk egy vödör vízbe vagy bezacskózva a kukába, de semmiképpen ne a komposztba, hiszen ott kifejlődhetnek a legyek. Ne csak a talajon, de már a bokrokon is figyeljük a beteg, lyukas vagy elszíneződött fügéket és szükség szerint távolítsuk el.
Mivel a nyüvek a talajban bábozódnak be és fejlődnek ki, fontos ezt lehetőleg megakadályozni.
- Kapirgáló szárnyasok, pl csirkék segíthetnek a bábok összeszedésében, ezt más hasonló a talajban kifejlődő legyeknél (pl. dióburokfúrólégy) is szokták javasolni.
- Évente akár többször fertőtlenítsük a talajt. A legtöbb helyen erre a (Bio!) Artis Pro nevű készítményt javasolják. Ez egy Beauveria bassiana nevű gombát tartalmazó készítmény, ami bizonyítottan hatásos rovarlárvák ellen. Évente többször is használható és a cserepes, fagymentes helyen telelő fügék földjét is érdemes vele lekezelni.
- A talajban rejtőző bábok és éppen bebábozódó nyűvek elpusztítására alkalmas lehet valamelyik rovarpatogén fonálférget (nematódát) tartalmazó szer, mint a Heterorhabditis bacteriophora-t tartalmazó Nematop vagy a Steinernema carpocapsae tartalmú Capsanem, bár kifejezetten fügelégyre történő felhasználását egyiknek sem találtam.
Zárjuk el a fügét a fekete fügelégy elől
A teljes növény rovarhálóval való befedése vagy az egyes fügék organzatasakokkal való védelme is segíthet, de csak kisebb bokroknál jelent megoldást és érdemes minél korábban kezdeni, mert a legyek már április-májustól rajzanak. Sajnos nem jelent 100%-os védelmet, mert a BFF képes megtalálni a legapróbb rést is, hogy bejusson a háló alá.
Az organzatasakok pedig, ha hozzáérnek a fügékhez a serlegnyílás közelében elvesztik hatásosságukat, mivel képesek átszúrni rajta. Hasonló megoldás a füge serlegnyílásának ragasztószalaggal való lefedése, hiszen a légy annak közelébe helyezi el a petéit. Ezek a fizikai gátak a hasznos fügedarazsaknak is megnehezítik a dolgát, de a vegyszermentes védekezés fontos eszközei. Egy kaliforniai fügésnél láttam, szúnyoghálóból készült, saját készítésű tasakokat, amiken a fügedarázs könnyen átjut, de a legyek nem férnek át.
Állítsunk csapdákat a fekete fügelégynek
A gyérítésük különböző csapdákkal is megvalósulhat. A „klasszikus” McPhail féle csapda egy felül opálosan áttetsző, alul sárga színű, „varsa szerű” csapda. Idehaza csak az emag.hu-n találtam hasonló kialakításút. Valószínűleg a sárga színnek is van szerepe.
Egy franciaországi kísérletben a teljesen átlátszó csapdák kevésbé bizonyultak hatékonynak. Alain Costa könyvében pedig a hasonló kialakítású Olipe vagy Eostrap csapdákat ajánlja.
- Csaliként legtöbbször ammónium-szulfát vagy diammónium-foszfát (1-4%) vizes oldatát és hexanolt használják. Az előbbi kettő könnyen beszerezhető, mint műtrágya, az utóbbi (ami egy a frissen vágott fűéhez hasonló illatú, hosszú szénláncú alkohol) kicsit nehezebben beszerezhető. Használják a parfümiparban és mint alapanyag néhol megvásárolható (pl. Amazon). Katsoyannos és munkatársai ezzel a csapdával napi 60 legyet is fogtak csapdánként.
- Saját keverésű csalétkekről is találni információt a neten. Ebben a videóban egy izraeli termelő az alábbi receptet javasolja: (200ml víz, 2ek cukor, 2tk élesztő, 1 ek vanilia kivonat, 0,5 tk mosogatószer).
- Ezen kívül hallani erjesztett baracklével, vagy hidrolizált fehérjével készült csapdákról is, de hatásos lehet más gyümölcskárosító legyekre kifejlesztett növényi kivonatokból készült csalétkek pl. az itthon is kapható Combi-protec (bővebben a permetezésnél).
- A legjobb csali talán maga a füge tejszerű nedve. Gyakran látni a levedző friss vágások közelében tanyázó fügelegyeket. A megfelelő mennyiséget ebből a nedvből nehézkes lenne összegyűjteni, de esetlegesen kihasználható ez a tulajdonságuk csapázásra. Ha a frissen metszett bokrokra ragadós csapdákat aggatunk.
Fügés ember tippje:
Mivel a füge tejnedvén túl a zöld füge belsejéből származó illatanyagok azok, amik igazán vonzzák a fekete fügelégy nőstényeket (ennek okán találja meg a fügedarazsakhoz hasonlóan a serlegnyílást is, hiszen onnan áradnak az illatanyagok) tojásrakási céllal, jól működő módszer lehet, ha a McPhail féle csapdát pépesített zöld füge és desztillált víz keverékével töltjük meg. Ezt oly módon tegyük, hogy a keverék eléggé folyékony legyen ahhoz, hogy a legyek belefulladjanak, de ne is hígitsuk túl. Az ily módon elkészített tölteléket hűvösebb időben hetente 1x, melegebb időjárás esetén hetente 2x cserélni. Ezzel főként a tojásrakáshoz megfelelő helyet kereső nőstény fügelegyeket tudjuk csapdázni, de amúgyis ők a fő károkozók, nem a hímek.
Kémiai védekezés a fekete fügelégy ellen
A felszívódó rovarölőszerek pl. az acemamiprid tartalmú Mospilánés társai hatásosak ellenük, viszont az élelmezésügyi várakozási idejük a legtöbb gyümölcs esetében (tudtommal fügében nincs is engedélyezve) 7-28 nap, tehát csak az érést megelőzően használható. A füge hosszan, akár hónapokra elnyúló érése és a BFF gyors fejlődése miatt, önmagában nem megoldás. Megoldást jelenthet esetleg a felszívódó rovarölőszerek és a Combi-protec (vagy hasonló növényi kivonat) csalétek egyidejű használata. Egyelőre csak dióburokfúrólégyre, cseresznyelégyre és pettyesszárnyú muslicára (Drosophila suzukii) ajánljak, de reményeim szerint hatásos lehet a fekete fügelégyre is. Az alábbi videóban bemutatják a használatát.
Kifejezetten az a mondat keltette fel az érdeklődésemet, hogy nem szükséges feltétlenül a védeni kívánt növényre kijuttatni, hanem egy a közelben álló „csalinövényre” is kifújható. Esetlegesen az ültetvény mellett tartott, ezzel a kombinációval rendszeresen permetezett és metszett (hiszen vonzza őket a kicsorduló fügenedv) „feláldozott” füge segítségével az ültetvény vagy gyűjtemény nagy része nagyjából vegyszermentesen tartható. Jövőre mindenféleképpen kipróbálom majd.
Biológiai védekezés a fekete fügelégy ellen
A fent említett gombákon és nematódákon kívül egy parazita darázs a Pachyneuron vindemmiae jelenthet megoldást. Sikerrel használják pettyesszárnyú muslicára (Drosophila suzukii) elleni védekezésben és bizonyítottan a BFF is az általa kedvelt fajok között található. Remélhetőleg a jövőben, mint más parazita darazsak ez is beszerezhető lesz a bio termesztők számára.
Érdekesség, de bizonyos hangyafajok (pl. erdei vöröshangya) előszeretettel fogyasztják a fekete fügelegyek lárváit. Sokszor már a bokrokon lévő fertőzött fügéket is felnyitják és kieszik a lárvákat.
A legfontosabb biológiai védelem viszont maga a fügedaraázs (Blastophaga psenes). Több ismerős gyűjtő tapasztalta, valamint Nawade és munkatársai kutatási eredményei is alátámasztják, hogy a beporzott fügék esetében drasztikusan kisebb a kártétel. Úgy vélik, hogy megváltozik a fügék illata, ezáltal nem vonzzák, annyira a legyeket. Illetve lehetséges, hogy a megporzást követően termelődő ficin vagy ficain enzim (ami a darázs lebontásában játszik szerepet) a nyüvek kártételét is megakadályozza. A legbiztosabb megoldás a fügedarazsak (Blastophaga psenes) minél szélesebb körben való elterjesztése lenne. Ezt természetesen csak az ország enyhébb telű régióiban, szőlődombokon, nagyvárosok központjában stb. lehetne tartósan megvalósítani. Ehhez a porzós, azaz kaprifügék minél több helyre való telepítésére lenne szükség. Javaslom, hogy aki csak teheti ültessen a kertjébe, ültetvényébe és ha fel tudja venni a települése kertészeti részlegével a kapcsolatot, javasolja nekik is. A pécsi darázs populáció is kb. egy tucat közterületi kaprifügének köszönheti a létét. Sajnos a fekete fügelégy előszeretettel károsítja a kaprifügék terméseit is, ezzel gyengítve a darázs populációkat.
Parazitoid darazsakkal a fekete fügelégy ellen
Filippo Silvestri a Fekete fügelégyről szóló munkájában jegyzi, hogy a fügelégy bábjaiban egy apró (2 mm hosszú) parazitoid élősködő jelenlétét figyelte meg, amelynek neve Pachyneuron vindemmiae. A szerző leírja, hogy a faj nősténye megkeresi a fekete fügelégy bábjait, amelyek a talaj felszínén a lehullott fügék között vannak, illetve azokat, amelyek rosszul elrejtve, kis mélységben vannak a talajban, és egy tojást a báb belsejébe helyez a nimfára (nem a nimfába).
Az ebből a tojásból kikelő lárva a Fekete fügelégy bábjával táplálkozik, és miután teljesen kifejlődött, a Fekete fügelégy bábján belül bábbá alakul. Ezután a kifejlett Pachyneuron vindemmiae a bábjából és a Fekete fügelégy bábjából bújik elő. A parazitoid darázs teljes fejlődése a petétől a kifejlett egyedig nyáron 15 napot vesz igénybe, szeptembertől novemberig pedig 16-23 napot. Sajnos azonban jelen ismereteink szerint ez a parazitoid darázsfaj még nem jelent meg hazánkban, de miután a fügelégy megjelent, talán erre a rovarra is számíthatunk.
További ötletek:
Alain Costa 2019-es könyvében megemlíti, hogy árnyékosabb területeken, valamint nagyon sűrű fügefaültetvényekben nagyobb a kártétel. Ezért fontos lehet a fügék rendszeres ritkító metszése.
Ezen felül a szmirnai vagy San Pedro típusú fügefáknál, ha elmarad a beporzás, megszakad a fekete fügelégy életciklusa, mivel elmarad a másodtermés. Erős darázspopulációk közelében célszerű lehet ezen fajtákat ültetni.
Egyes termesztők bizonyos fajtákat ellenállóbbnak találnak a fügelegyekkel szemben, ilyen a Desert King vagy a Dottao. Ezen tapasztalatok egyelőre 1-1 ember megfigyelésére alapoznak így további vizsgálatokra van szükség.
A magyar klíma talán legnagyobb aduásza a fügelegyekkel szembeni védekezés során a potenciálisan hideg teleink (bár ilyenre már évek óta nem volt példa). Egyelőre nem ismert, hogy a talajban bebábozódó és egyéb módon áttelelő legyek mekkora és mennyire tartós hideget képesek elviselni, de a meleg égövi származása reménykedésre adhat okot. A kemény teleken elfagyó fügebokrokon kimaradó elsőtermés és a megkésett másodtermés miatt megszakadhat a fügelegyek életciklusa. Természetesen mindig lesznek az országban olyan védett helyeken lévő fügék, ahonnan a BFF idővel újra szét tud terjedni.
Áttelelő imágók:
Sajnos azonban a légy fajok többsége (így vélhetőleg a fekete fügelégy is) képes arra, hogy kifejlett egyedei védett helyen (melléképület, istálló, pince, padlás, lakás, fólia sátrak, télikertek, stb,) hibernálva átteleljenek (ahogyan a poloskák is teszik például). Ilyen védett helyet pedig szinte bárhol találnak, ami azt jelenti, hogy ha egyszer megvették a lábukat valahol, valószínűleg már tartósan maradnak is.
Összegezve, mint látszik nem egyszerű a védekezés ezen új kártevő ellen, de természetesen semmi nincs veszve. Mint, ahogy megtaláltuk a megoldást a filoxérára és lassan megtaláljuk a megoldást a dióburokfúrólégyre is erre is meg fogjuk és megtanulunk együtt élni vele. Viszont a fügére már nem tekinthetünk „gondozásmentes” gyümölcsként.
A cikk írója: Ballai Gergő, Szürke keretes bekezdések: Medve Zsolt
Források:
- https://www.silba-adipata.info/index.html
- https://doi.org/10.1111/j.1570-7458.1984.tb03362.x
- http://dx.doi.org/10.1016/j.plantsci.2020.110549
- https://doi.org/10.1093/jipm/pmac009
- Alain Costa: Advances in Fig Research and Sustainable Production, ISBN: 9781789242478
Kapcsolódó cikkek:
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!